Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalomm utaló. XLV hogy egy és ugyanazon Ítéletben vádlottak ellen kát külön főbüntetés alkalmazlassék. A lUk. szerint kivételt csak az az eset tesz, mikor szabadságvesztés-büntetés mellett a Ilik. 102. §-a értelmében pénzbüntetés szabatik ki. Minthogy azonban a BN. szerint liatalkoru vádlottaknál a |iénzbiintetés elvileg ki v»n zárva, ebből az következik, hogy a fiatalkorú vádlottaknak különben pénzbüntetéssel sújtandó cselekménye az ugyanazon ítélet tárgyát képező többi cselekményekkel együtl egységes megtorló intézkedés alá \ ouandó .... c287 21. §. 104. I. A ("uria a BP. 385. §-;inak 2. pontjában körülírt okon a kir. tábla Ítéletének a büntetés kiszabását tárgyazó részét megsemmisítette s a vádlottat a tíN. 31. §-a alapján próbára bocsátotta _ 181 28. §. 47. II. A BN. 28. §-a értelmében alkalmazható javító nevelés nem esik a büntetési tételek jogi szempontja alá s ehhez képest az nem a vád alapjául szolgált cselekményre való vonatkozásban nyer, mint a törvény által arra meghatározott büntetési tétel, alkalmazást, hanem mint atlól független birói intézkedés, annak a keretén kivül esik; az ily intézkedés ellen semmiségi panasz nem használható .... _ 81 IV. FKJKZET. A kísérlet. 40. §. 121.1. Pénzhamisítás kísérlete, mikor a vádlottak által készített utánzatok olyan kezdetlegesek, hogy még érczpénzutánzat számba sem mehetnek, mert teljesen alkalmatlanok a megtévesztő félrevezetésre, illetve a forgalomba hozatalra, eszerint nem forogván fenn a lehetőség arra, hogy a hamisítványok valódi pénz gyanánt elfogadtassanak _ __ ... 201 45. §. 73. Üzletszerűség és halmazat. A Curia, eltérően a közvádló álláspontjától, mellőzte a halmazati minősítést a kerítéssel üzletszeriileg foglalkozók ellen, mikor ezekkel szemben a BN. 45. S;-ának 4. pontja szerint minősülő több bűntett állapíttatott meg. Az üzletszerűség az itélel hozataláig elkövetett hasonló minőségű cselekményeket egy összefoglalt folytatólagos cselekménnyé teszi ._. „. .._ _„ _ ... 133 46. §. 85.1. Habár Bosznia és Herczegovina anneklált tartományoknak a magyar szent koronához való államjogi viszonya mindezideig végleges törvényes rendezést nem is nyert, e tartományok az annexió megtörténtével a magyar közjog szempontjából többé külföldnek nem tekinthetők. Vádlottnak az a tette, hogy a sértett nőket egy bosznia-berezegővinai bordélyház részére megkerítette, nem minősül a BN. 46. §-ának negyedik bekezdése szerint _~ _ _ ... __ ._. ... 150