Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

xxxn Tartalommutató. Lap 60. II. E bűntett vádja esetén szabálytalan, hogy az esküdtbíróság azt a körülményt, hogy vádlott a cselekményt törvényes atyjával szemben követte el, a BP. 359. §-ában foglalt parancsoló rendelkezés ellenére a főkérdésbe foglalta, ahelyett, hogy arra nézve külön kérdést tett volna fel 109 361. §. 81. A Btk. 307. §-ának minősítései csak a cselekmény tettesére alkalmazhatók, a részesekre azonban nem terjednek ki, ennélfogva a részességgel vádoltakra nézve az ily értelmű kérdések leltevése a (örvényből merített ok alapján helyesen tagadtatott meg~ .„ .... _ .... 145 96. I. Törvényből merített okból tagadta meg az esküdtbíróság a tűzvészokozás vétsége iránt indítványozott külön kérdés feltevését, mikor vádlott maga is szándékos gyujtogatást ismert be és igy a tűzvészokozás vétségének tényálladéka jogilag kétségtelenül ki volt zárva 169 202. Nem tagadható meg a Btk. 290. §-ára alapitolt kérdés feltevése, ha a szándékos emberölés bűntettével vádolt azzal védekezik, hogy ő a néhai elől menekülőben, ijesztésből lőtt, czélzás és anélkül, hogy szándéka lelt volna őt megölni™ ._. „ „ .... .„ 330 203. II. Törvényből merített okból tagadta meg az esküdtbíróság a Btk. 77. §-ára irányzott kérdés feltevését, mikor ezt a védő arra alapította, hogy vádlottat egy körül nem irható s meg nem mérhető erő csatolta a megölt asszonyhoz, anélkül, hogy annak ellentállani tudott volna s ez kényszeritette arra is, hogy a vádbeli cselekményt végrehajtsa _.. .... _ „ § — ... - 331 226. IV. Sajtó utján elkövetett bűncselekményeknél a megtámadás oly módja, mely a rögtöni elhárítást szükségessé vagy csak lehetővé is tenné, nem lévén képzelhető, az esküdtbíróság nem tévedett, midőn jogos védelemre kérdést nem tett fel 368 363. §. 123. II. Az elnök jogi fejtegetése után a felek ujabb kérdések feltevését már javaslatba nem hozhatják, s csakis az esküdteknek van joguk uj kérdések feltevését indítványozni. (BP. 363., 366. §-ai) _ „ _ _ 203 168. II. Megsemmisítés, mert a Curia az elnöki fejtegetést a BP. 363. §-ának tiltó rendelkezésébe ütközőnek ismerte lel 281 196. Az anyagi törvénynek a josos védelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból eredő tulhágására vonatkozó rendelkezése beszámithatóságot kizáró okra vonatkozik, mihez képest az esküdteknek ahhoz a határozatához, mely szerint ezen ok nem forog fenn, legalább nyolez szavazat szükséges .... . .._ 321 369. §. 6. IV. Törvényben kizárt az a semmiségi panasz, hogy az esküdtek főnöke a határozatot nem a BP. 369. §-ának 3. bekezdésében irt módon hirdette ki 1 „ . .. „ 10 371. §. 149. Az esküdtek a jogos védelem fenforgását kizárták, de megállapították a jogos védelem határainak vétlen lulhágását, bár az esküdtek főnöke, az esküdtbíróság elnöke által hozzá intézett kérdésre azt a kijelentést tette, hogy az esküdtek ezzel nem a vádlott felmentését, hanem eny-