Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Bioüelőjorji Döntvénytár 127 cselekmény elkövetése idejében meg lett volna zavarva, és különben sem kívánták, hogy az elmebeli állapotukra nézve a főtárgyaláson orvosszakértők meghallgattassanak; ilyen körülmények között tehát sikerrel nem is panaszolhatják, hogy rajluk sérelem történt volna az elutasító határozat meghozatalával. H. Mária vádlott védője a BP. 427. $-ának 4. pontja alapján semmiségi panaszt jelenlett be amiatt, mert a kérdésekbe nem vétettek be a vád alapjául szolgáló tettnek a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli körülményei, s igy a kérdések a BP. 355. §-a ellenére szerkesztettek. Éz a panasz is alaptalan. A BP. 355. §-ának 2. bekezdése ama rendeletének, hogy a főkérdésben a telt, az alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek körülirandók, elég van téve, ha a kérdés szövege olyan, hogy az esküdtek a főtárgyalás adatai szerint nem lehetnek kétségben az iránt, hogy a vád mily tényekből következtetett a törvényben meghatározott tényálladék fenforgására. A jelen esetben az esküdtek nem lehettek kétségben az iránt, hogy a közvádló H. Mária milyen behatásait tartotta olyanoknak, hogy J. Aladárt a 2-ik sz. kisegítő főkérdésben megjelölt tett elkövetésére reábirja. A kérdés tehát megfelel a BP. 355. §-a követelményeinek. A BP. 355. §-ának negyedik bekezdésében foglalt előfeltételek pedig nem forognak fenn, mert a főtárgyalás során a felek nem a felbujtásra vonatkozó valamely törvényes tényálladéki elem fenn vagy fenn nem forgása tekintetében tettek ellentétes indítványt, hanem a védelem azt vitatta, hogy H. Máriát semmiféle bűncselekmény nem terheli, mert a felmerült bizonyítékok ilyenekül el nem fogadhatók. Ezeknek előre bocsátása után meg kellett állapítani, hogy a kérdések feltevésénél a törvény parancsoló rendelkezései meg nem sértettek. V. Antal védője a BP. 384. §-ának 11. pontja alapján azért használt semmiségi panaszt, mert nincsen törvényes vád a kérdések szabálytalan feltétele következtében. Ennek a panasznak sincsen törvényes alapja, mert a kir. ügyész vádat emelt s azt fentartotta — nem lehet tehát szó arról, hogy törvényes vád nem volna — amely különben is független attól, hogy a kérdések feltevése körül van-e szabálytalanság, vagy nincsen. A H. Mária védője részéről a BP. 384. § ának 5. pontjára alapított panasz ugyancsak erre az okra van alapítva, tudniillik, hogy a bíróság oly tett felett itélt, amely a vád tárgyát nem képezte. Amennyiben ezzel a tett azonosságának kérdése is támadás tárgya, a védelemnek ebben a tekintetben sem elfogadható az érvelése, mert az a körülmény, hogy H. Mária bünsegédi minőségben helyez-