Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. xm Lap szt álliloUa, hogy a magánvádló országgyűlési képviselő egyházi birtokok eladási érdekében a kormánynál vagyoni haszonszerzés ozdjából közbenjárt, a szerződés megkötésénél tanuként szerepelt és hogy ez akkori országgyűlési képviselői állásával össze nem fért _ ~~ 98 72. I. Nincs helye a valódiság bizonyításának a Btk. 263. ^-ának 5. pontja alaiján jogos magánérdek megóvása czimén, mikor a vádlottnak a czélzala saját beismerése szerint a czikkek megírásával kizárólag az volt, hogy végkielégítés czimén olyan összegnek jusson a birtokába, amely őt az alapszabályok értelmében meg sem illeti. — II. A Btk. 263. §-ának 4. pontja akkor engedi meg a valódiság bizonyítását, ha ezt a séitelt kifejezetten kivánja; az hogy u sérteti a bizonyítás megengedését nem ellenezte, nem elegendő _ .. - ~ 132 107. A sajtótörvény 14. £-ának rendelkezése teljesen független a Btk. 263. s 264. íj-ainak rendelkezéseitől s alkalmazhatóságának feltétele nem abban áll, hogy az állítás vagy kifejezés valódisága bizonyitható-e vagy bizonyítást nyert-e, hanem csakis abban, hogy valaki valamely ott felsorolt hatóságnak, testületnek iratait vagy azok nyilvános üléseit hív szellemben és igazán közli-e vagy sem. A vádlottnak tehát ilyen közlés esetén nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállítások vagy kifejezések valók, illetve, hogy azokat joggal használhatta, hanem azt, hogy a közlőitek a testület vagy hatóság irataiban vagy nyilvános üléseiben tényleg megtörténtek s ezeket a valóságnak megfelelően minden színezés nélkül közülié és ha ennek a bizou>itása sikerre vezet, az esetben a vádlottra kiterjed a sajtótörvén} 14. §-ának mentesítő rendelkezése. Felmentés 184 123. I. Ha a főmagánvádló közhivatalnok ugjan, azonban a kifejezések nem vonatkoznak hivatásának gyakorlatára, a Btk. 263. §-ának 1. pontja alapján bizonyításnak nincs helye . „ 203 136. IV. A Curia felülvizsgálta, hogy vájjon azok a bizonyítási eszközök, melyekkel a védelem élni kívánt, de amelyeknek beszerzését az esküdtbíróság megtagadta, a már felvett bizonyítási anyagra tekintettel is, alkalmasak-e az inkriminált tényállítások valóságának bebizonyítására ? 225 178. III. Míg a vádlott nem igazolja, hogy a közérdek vagy jogos magánérdeknek a megóvása volt a ezélja, a valódiság bizonyítottságának kérdése nem vehető mérlegelés alá 294 179. I. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján, mikor az esküdtbíróság a vádló ellenzése daczára a valódiság bizonyítását megengedte, holott annak hehe egyáltalában nem volt. — II. Meggyalázó kifejezések valódiságának bizonyítása ... .... _ _ „ .... 295 180. I. Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége esetében a valódiság bizonyítása megengedtetvén, csak oly tények és körülmények bizonyításának van helye, melyek az inkriminált állitások és kifejezések valódiságának bebizonjitására alkalmasak lehetnek. — II. A sértett ellenbizonyítási jogának terjedelme _ _ _. _ __ .... 296 226. V. Valódiság bizonyítását csak akkor kell elrendelni, ha azok a lények, amelyeknek bizonyítását a vádlottak felajánlották, valóságuk esetén alkalmasak a valódiság bebizonyítására— .._ _ „. „_ „ 368 266. §. 1. Hl. A községi képviselőtestület gyűlésén annak valamelyik tagja által használt meggyalázó kifejezés nem részesül a Btk. 266. §-ában biztosított büntetlenség kedvezményében. (Határozat a jogegység érdekében.) 1 59. IV. A katonai bűnvádi eljárásban hivatalos közegképpen közérdek képviselésére hivatott hadbíró a Btk. 266. §-a szerinti ügyfélnek nem tekinthető ... _.. _ _ ,. _. „ _ 104