Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)
Büntetőjogi Döntvénytár. 68. /. A uádhatáiozalnak, vagy a vádiratnak a felolvasását a törvény azért rendeli, hogy a vádlott megismerje azt, hogy milyen bűncselekmény miatt van vádolva s milyen vád ellenében kelljen védekezni. Vádlott ellen a kir. ügyész felbujtás czimén emelt vádat; a vádhatározat öt mint bűnsegédet helyezte vád alá. Minthogy a kir. ügyész a tárgyalás megkezdésekor nyomban kifejezést adott annak az álláspontjának, hogy vádlottat felbujtással vádolja: nem semmiségi ok, hogy az elnök a vádiratnak a BP. 255. §-ának első, második bekezdésében megjelölt részeit felolvastatta. — //. Annak eldöntése, hogy szükséges-e a főtárgyaláson a vádlott előző vallomási jegyzőkönyvének felolvasása, a BP. 305. §-ának első bekezdése szerint a főtárgyalás elnökének jogkörébe tartozik. — ///. Nem semmiségi ok oly tanuk kihallgatása, akik a kihallgatást ellenző fél szerint is oly tényekről vallanak, melyek a bünügygyel semmiféle összefüggésben nem állanak. — IV. A Curia a tanúvallomás tartalmának átvizs<~ gálásával állapította meg, hogy az egyik fél ellenzése daczára megesketett tanú ingadozóan vallott, s igy meghiteltetése helyesen mellőztetett. — V. A BP. 355. §-ának második bekezdése ama rendeletének, hogy a főkérdésben a telt, az alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek körülirandók, elég van téve, ha a kérdés szövege olyan, hogy az esküdtek a főtárgyalás adatai szerint nem lehetnek kétségben az iránt, hogy a vád mily tényekből következtetett a törvényben meghatározott tényálladék fenforgására. — VI. A vádhatározati minősítés nem korlátozza a bíróságot a minősítés kérdésében (BP. 325. §-ának második bekezdése).