Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XII Tartalommutató. Lap 205.1. Hatóság előtti rágalmazás esete («vádolás») csak akkor forog fenn, lia a büntető vagy fegyelmi eljárás megindítása czéloztatott; ennek hiányában a Btk. 260. §-a szerinti minősítés nem áll meg 336 261. §. 1. I. A becsületsértés tényálladéka abban az esetben is létesül, ha az. akire vonatkozóan a meggyalázó kifejezés használtatott, névszerint nem neveztetett ugyan meg, de annak kiléte iránt a fenforgó körülmények közt kétely nem merülhet fel ,. _ „ 1 33.1. Becsületsértés vétségének vádja esetén a cselekmény elkövetésének inditó oka s különösen a lelki izgalom, a bűncselekmény tényálladékát meg nem szünteti és legfeljebb a büntetés kiszabásánál vehető figyelembe. — II. A Btk. 275. §-ának az az intézkedése, hogy az egyik sértő fél a büntetés alól felmenthető, nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot a BP. 385. si-ának 1. c) pontja értelmében.._ .... 58 38. IV. A Btk. 75. §-a szerinti szándékon túlmenő külön sértési szándék a Btk. 258. í;-ában meghatározott bűncselekményhez nem kívántatik.... 67 8i. I. Kereskedőről annak állítása, hogy vagyoni viszonyai szerencse- és tőzsdejáték következtében megromlottak, az egyéni becsületet és a hitelt is megtámadja, ez pedig közfelfogás szerint meggyalázó .._ .... 149 101.1. Részrehajlósággal, vagyis a leglényegesebb bírói kötelesség megsértésével való gyanúsítás, valamint az egyik bíróságnak a másikkal való kicsinylő szembeállítása oly gáncs, mely a Btk. 261. j-ában a becsületsértés tényálladéki eleméül megjelölt «meggyalázás>> fogalmának megfelel 177 144.11. Azon kérdésnek eldöntése, hogy valamely nyilatkozat vagy cselekmény arra nézve, akire nézve tétetett vagy akinek irányában elkövettetett, meguyalázást foglal-e magában s ennélfogva a Btk. 261. §-a alá vonható-e ? csak az elbírálás tárgyát képező esetben fenforgó összes körülmények gondos mérlegelése alapján történhetik ; ez a mérlegelés pedig a bíróság önálló és lüggetlen ítélkezésének körébe tartozik és jogegységi perorvoslat tárgya nem lehet „ _ _. .._ _ 245 178.1. Valamely lapra vonatkozó meggyalázó nyilatkozattal elsősorban a lap szellemi részének vezetője sértetik meg s igy a lap szerkesztője ilyen esetben joggal tekintheti magát sértettnek s a magáninditvány előterjesztésére is jogosultnak. — II. A «szennylap» kifejezés meggyalázást foglal magában ._ . .. — ... - ~ ~_ .... 294 197. III. A rágalmazás, illetve becsületsértés megvalósításához sértési szándék nem kívántatik, hanem elegendő a cselekmény jogtalanságának tudata, azaz: hogy a tettes tudja, miszerint használt kitételei és kifejezései sértők és meggyalázok .„ .... 322 263. §. 6.1. Sértett joga ellenbizonyításra a vádlott valódisági bizonyítékaival szemben. — III. A BP. 359. §-ában előforduló ez a kifejezés: «büntethetőséget megszünteti)) azonos értelmű a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdésének "büntetlenség)) kifejezésével „. .._ _ ... — — 10 38. III. A vádper kétoldalú természeténél s a felek egyenjogúságánál fogva joga van a vádlónak ahhoz, hogy a vádlott mentő bizonyítékainak mégczáfolása vagy gyengítése végett cllenbizonyitékokra hivatkozzék, sőt a bíróság hivatalból is rendelhet bizonyítást és szerezhet be bizonyítékokat .... ._. . - — - — — ~ --- — 67 56. I. A Curia a Btk. 263. £-ának fc bekezdése alapján, közérdek czimén, bizonyítást rendelt el, mikor a vádlott az inkriminált közleményben