Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. Sí legenyhébb intézkedés alkalmazásáig; léhát a fiatalkorú vádlott érdekében a Blk. 92. §'-a a jelen esetben nem alkalmazható: ennélfogva a védő semmiségi panasza a törvény által ki van zárva. A többi semmiségi panasz nem alapos. Ugyanis megállapiltatoU, hogy P. A. vádlott egy karóval a sértettre mért egy vagy több ütéssel okozta az utóbbi által elszenvedett husz"napon tul gyógyult sérülésekel; P. L. vádlott tudva, hogy társa a sértettet bántalmazni akarja, a karóval felfegyverzett társát a tett színhelyére kisérte, ott a tett végrehajtásáig azzal együtt volt, az elkövetés után pedig a társsal együtt elmenekült, ezzel tehát társát az elkövetésre bátorítva, viszont a sértett ellenállásának erélyét csökkentve, a tett véghezvitelét előmozdította; minthogy tehát P. A. mint egyedüli lettes, a teltesi minőség szándékával követte el a bűncselekményt, P. L. pedig, mint bűnsegéd, bünrészességi szándékkal vett részi abban : ennélfogva P. L. vádlottnak cselekménye bűncselekmény s mindkettőé a Blk. 301. §-ának 1. tétele alá esik. * * = Ad II. Ugyanígy a 3. sz. a. közölt határozat. 47. /. A fiatalkorú vádlottak büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. — //. A BN. 28. § a értelmében alkalmazható javító nevelés nem esik a büntetési tételek jogi szempontja alá s ehhez képest az nem a vád alapjául szolgált cselekményre való vonatkozásban nyer, mint a törvény által arra meghatározott büntetési tétel, alkalmazást, hanem mint attól független birói intézkedés, annak a keretén kivül esik; az ily intézkedés ellen semmiségi panasz nem használható. (Curia 1911 jan. 17. 345/911. sz. a. II. Bt.) A kir. Curia: N. J. és B. J. vádlottak semmiségi panasza, valamint a védő semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának 3. Büotetőjogi Döntvénytár. V. 6