Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

80 Büntetőjogi Döntvénytár. (Curia 1911 január 11. 211/911. sz. a. III. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt részben vissza-, részben elutasitja. Indokok: A kir. tábla másodfokú Ítélete ellen annak kihir­detésekor semmiségi panaszt jelentett be: P. A. vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert nem érzi magát bűnös­nek, az 1. b) pontja alapján, mert cselekménye nem a Bik. 308. §-a szerint minősíttetett s a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a 92. §. nem alkalmazása miatt; a közvédő pedig e vád­lott javára csak a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert a vádlott cselekménye legrosszabb esetben a Btk. 308. §-a szerint minősítendő ; P. L. vádlott javára a közvédő a vádlott bűnössé­gének megállapítása miatt a BP. 385. § ának 1. a) pontja alap­ján, mert vádlottnak puszta jelenléte bünsegédi bünrészességét meg nem állapítja. A másodfokú ítéletnek a kir. törvényszék előtti kihirdetése­kor P. L. védője a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a bű­nösség megállapítása miatt a 385. §. 3. pontja alapján a 92. §. nem alkalmazása miatt, vádlottak bűnösségük megállapítása miatt felmentésük végett éltek semmiségi panaszszal. Minthogy azonban a semmiségi panaszt a felebbviteli fő­tárgyaláson, illetve az Ítélet kihirdetésénél jelen volt jogosultak részéről a semmiségi ok megjelölésével az itélet ellen azonnal kell bejelenteni s a bejelentés később más okra ki nem terjeszt­hető és meg nem ismételhető s ekként P. A. vádlottnak a kir. törvényszék előtt bejelentett perorvoslata nem érvényesíthető; minthogy P. L. vádlott azzal a kijelentésével, hogy bűnösségének megállapítása miatt felmentése végett él semmiségi panasszal, oly semmiségi okot, mely a BP. 384. és 385. §-ai alá volna vonható, meg nem jelölt; minthogy P. A. vádlott az által, hogy a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára s arra hivatkozott, hogy nem érzi magát bűnösnek, a BP 390. és 430. §-aiban foglalt követel­ményeknek megfelelően jogsérelmét s igy a semmiségi okot szin­tén meg nem jelölte, ennek mibenléte pedig a védekezéssel való egybevetéséből sem vehető ki: ennélfogva ezek a semmiségi pa­naszok a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében vissza­utasitandók voltak. De vissza volt utasítandó a BP. 385. §-ának 3. pontja alap­ján P. L. vádlott érdekében használt semmiségi panasz is: mini a törvény által kizárt; mert azok a körülmények, melyek a fiatal­korúak elleni intézkedések alkalmazásánál azok szigorítása, illetve enyhítésére nézve figyelembe jöhetnek, a BN. 18. §-ában fel van­nak sorolva oly kimerítően, hogy a törvénynek nyilvánvaló czélja szerint az a rendelkezés irányadó a legszigorubbtól kezdve a.

Next

/
Thumbnails
Contents