Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Dbntvénytár. B9 tézkedése, hogy az egyik sértő fél a büntetés alól felmenthető, nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot a BP. 385. §-ának 1. c) pont/a értelmében. (Guria 1910 decz. 28. si26/910. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A védelem szerint a becsületsértés vétségének tényálladéka azért nem forog fenn, mert a vádlott a főmagánvádlóval szemben elégtételt nem nyervén, a kifejezéseket jogos felháborodásában használta. Minthogy azonban valamely bűncselekmény elkövetésének indiló oka s különösen a lelki izgalom, a bűncselekmény tényálladékát meg nem szünteti és legfeljebb a büntetés kiszabásánál vehető figyelembe, a kir. tábla jogi tévedés nélkül állapította meg a becsületsértés vétségének íenforgását. A BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a védelem arra is alapítja semmiségi panaszát, hogy nyomban viszonzott becsületsértésről lévén szó, büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Eltekintve azonban attól, hogy nyomban viszonzott becsületsértésről szó már azért sem lehet, mert a vádlott részéről a becsületsértés egy hét múlva követtetett el, a Bik. 275. § ának az az intézkedése, hogy az egyik sértő fél a b'üntetés alól felmenthető, nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot, mert nem a tettesnek a büntetés alól való mentességét, hanem a büntetésnek egy ellencselekmény által való elszenvedését állapítja meg, megengedvén a birónak, hogy a büntetést az ellencselekmény által törlesztettnek vélelmezhesse. A megtorlás elvén alapuló ez a kivételes intézkedés pedig nem azonosítható a Btk. azon rendelkezéseivel, melyek bizonyos körülményeknél fogva a büntethetőséget általában kizárják. * * = Ugyanígy Curia : BDlár IV. k., 75.; u. o. uj f. II. k., 138. sz. 34. /. Az állami elemi iskola hitoktatója ezen minőségében halósági közegnek tekintendő. — //. A Curia állapítja meg, hogy a hatósági közeg bántalmazása szándékos volt-e s tudta-e a vádlott, hogy a sértett hivatali eljárásban van.