Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. (Ouria 1910 decz. 1. 7522/910. sz. a. III. Bt.) A kir. Ouria: A kir. tábla ítéletét megsemmisíti s a vád­lottat a vád alól felmenti. Indokok: A védő semmiségi panaszt jelentett be azért, mert vádlott a pénzt hozománynak tekintette, és igy bármikép is ren­delkezett azzal, sikkasztást el nem követett. A panasz alapos, ugyanis a kir. tábla nem vette bizonyított­nak, hogy vádlott neje a tulajdonát képezett föld vételárát a vádlottnak ajándékozta, hanem azt fogadta el valónak, hogy a pénzt az ő (a feleség) nevére takarékpénztárba helyezés végett adta át vádlottnak s miután az ennek ellenére azt a saját nevére tette be a m—i takarékpénztárba és neje halála után azt nyomban felvévén, egy rokonának adta át megőrzés vé­gett, a hagyatéki tárgyaláson pedig ugy nyilatkozott, hogy a pénz nála nincs, nem is volt s nem tudja, hogy felesége mit csele­kedett vele: ezek alapján vádlott cselekményét a Btk. 355. 356. §-aiba ütköző sikkasztásnak minősítette. Minthogy azonban a vádlott férj a leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt neje után maradt 2460 K-t a fennállott házassági viszonynál fogva nem tarthatta magára nézve olyan idegen ingó dolognak, amely felett a kir. tábla által tényként megállapított módon nem rendelkezhetik, és hogy csekélyebb műveltségénél fogva menthető magánjogi téves felfogásból vádlott azt sajátjának tekinthette: nem vonható le az a jogi következtetés, hogy vád­lottnál meg lelt volna az a tudat, hogy másnak a tulajdonát tartja vissza s hogy ekként a vádbeli cselekményt jogtalanság tudatával s az összeg eltulajdonítására irányuló bűnös szándékkal követte volna el. Annak folytán tehát, hogy a Btk. 355., 356. §-aiban meg­határozott sikkasztás bűncselekménye csak idegen dolgon s a Btk. 75. §-a értelmében szándékosan követhető el, amely szán­dékosságnak, illetve tudatnak a bűncselekmény összes alkotó ele­meire kell vonatkoznia : a fentieknél fogva vádlott cselekedetében a Btk. 355. és 356. § aiban meghatározott sikkasztásnak alkotó elemei fel nem ismerhetők. Ezekhez képest a vádbeli tett a sikkasztás, de más bűn­cselekménynek tényálladékát sem állapítván meg, a vádlottat a vád alól fel kellett menteni. ¥ * — L. a 7. és a 28. sz. esetekhez irt jegyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents