Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. s támadásával őt nem is fenyegette s hogy ekképpen vádlott cselekményében a jogos védelem feltételei fenn nem forognak „ 93 114. Kétségtelen, hogy csak az a védelem jogos, mely a megtámadás elhárítására szükséges és ha a sérteti a támadással felhagyott, a további védekezés szükségtelen ; de másrészt az is nyilvánvaló, hogy a jogtalanul megtámadott mindaddig jogosított védekezni, amíg a további támadás veszélye el nincs hárítva. A Curia, szemben az alsóbirósággal, megállapította a jogos védelem esetét, mert az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlottnak alapos oka volt feltételezni, hogy őt a sértett továbbra is bántalmazni akarja, mihez képest vádlott továbbra is a jogos védelem terén állott 193 197. II. Levél és beadvány uiján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségénél a jogos védelem lehetősége fogalmilag ki van zárva 322 212. Felmentés az alsófokkal szemben köztörvényi ügyben, mikor a Curia az alsófok által valókul elfogadott tényekből azt a kövelkeztelést vonta le, hogy jóllehet vádlott a jogos védelem határait túllépte, ez neki a Btk. 79. §-ának utolsó bekezdése értelmében be nem számitható „ „ 344 218.111. Az a határozat, melyben az esküdtek egyrészt azt fogadták el valónak, hogy a vádlottak felfegyverkezve léptek be a néhai szobájába s ottan kiutasítás után is benn maradlak ; vagyis meg lett állapítva, hogy utóbbival szemben a vádlottak magánlaksértést követtek el; másrészt azt is valónak fogadták el, hogy a jogaiban megtámadott s igy védekezésre jogosított néhaival szemben tettlegesen fellépett vádlott jogos védelemben volt: homályos és önmagának ellenmondó s amikor az Ítéletnek rendelkező része ezen határozatra fektettetett, maga az ítélet rendelkező része is érihetetlenné vált. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 10. pontja alapján _.. 353 222.11. Egymagából abból a körülményből, hogy sértett vádlott megütése után visszalépett, vádlott nem következtethette, hogy sértett bántalmazási szándékával felhagyott. — III. Jogos védelemben jár el az is, aki az előre látott támadás elhárítása czéljából előzetesen felfegyverkezik 362 89—92. §. 28. III. Lopásnál súlyosító körülmény a vádlott vagyonossága _ „ ~ 51 33.1. Becsületsértés vétségének vádja esetén a cselekmény elkövetésének indító oka s különösen a lelki izgalom, a bűncselekmény tényálladékát meg nem szünteti és legfeljebb a büntetés kiszabásánál vehető figyelembe. — II. A Btk. í275. §-ának az az intézkedése, hogy az egyik sértő fél a büntetés alól felmenthelő, nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot a BP. :^85. §-ának 1. c) pontja értelmében . 58 46. II. Azok a körülmények, melyek a fiatalkornak elleni intézkedések alkalmazásánál azok szigorítása, illetve enyhítésére nézve figyelembe jöhetnek, a BN. 17. §-ában fel vannak sorolva oly kimerítően, hogy a törvénynek nyilvánvaló czélja szerint ez a rendelkezés irányadó a legszigorubbtól kezdve a legenyhébb intézkedés alkalmazásáig ; tehát a fiatalkorú vádiolt érdekében a Btk. 92. §-a nem alkalmazható ... „ 79 58. III. Gyilkosságnál nem külön súlyosító körülmény az előre megfontolt szándéknak a tartama, mert ez már mérlegelést nyert a cselekmény jogi minősítésénél _ - ... 103 62. III. Súlyos testi sértés büntette esetén nyomatékos súlyosító körülmény, hogy vádlott a sértettet életveszélyes eszközzel bántalmazta 112 74. III. Nyomós súlyosító körülmény a csalás üzletszerű elkövetése, a nagy halmazat (kilenczvenegy csalás büntette) 134 99.1. Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége esetén az a körül-