Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. v Lap 81. A Blk. 307. §-ának minősítései csak a cselekmény tettesére alkalmazhatók, a részesekre azonban nem terjednek ki, ennélfogva a részességgel vádoltakra nézve az ily érteimii kérdések feltevése a törvényből merített ok alapján helyesen lagadtatott meg 145 104.11. A közös háztartásban való élés nem személves tulajdonság, hanem tárgyi vonatkozásban álló viszonya a közös háztartásban élőknek s igy az a I!tk. 74. 5;-a alá nem vonható _ .... _ - ~ 181 VI. FEJEZET. A szándék és ;i gondatlanság. 75. §. 9. II. A fuvarozó kocsis gondatlanságának megállapítására nézve közömbös az, hogy a sértett is gondatlanul járt el _ 14 51.1. Súlyos testi sértés bűntettének vádja esetén a bántaímazási szándék hiányára alapított semmiségi panaszt a Cnria elutasította, az alapul veendő tényekből megállapítván, hogy vádlott a bántalmazás elkövetésében lizikai közreműködéssel szándékosan vett részt 90 62. 1. Az a körülmény, hogy a testi sértésből származott betegség megfelelő orvosi kezeléssel aránylag rövidebb idő alatt lelt volna gyógyítható, a telt és a jogsértő eredmény közti okozati összefüggésnél és vádlottnak a jogsértő eredményért való felelősségénél fogva, a bűncselekmény minősítésére nézve közömbös _ _ 112 160. A Curia az alsófok állal valókul elfogadott tények alapján, a szándékosságra következtető alsófokkal szemben, gondatlanságot állapított meg. 266 199. A Curia az alsófok által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlottnak azon cselekményeiben (prolongáczionális váltók hamisítása), melyek miatt a kir. ügyészség magánokirathamisítás büntette czimén emelt vádat, a jog-értésre irányuló szándék föl nem ismerhető, ennek hiányában pedig a Btk. 401. §-ában meghatározott bűntett meg nem állapitható 326 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 77. §. 203.1. Az ellenállhatatlan erő tizikai kényszer, vagyis külső erőszakban megnyilvánuló oly hatalom, amely leküzdhetellenül irányítja másnak elhatározását és cselekvését, amikor a tevést végző egyén a másnak akaratát végrehajtó eszközzé válik: vagy lelki kényszer, amely pedig fenyegetésben kell, hogy megnjilvánuljon s ennek is olyannak kell lenni, amely a cselekvő saját, vagy hozzátartozójának éleiét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti s másképpen mint a bűncselekmény elkövetésével elhárítható nem volt. — II. Törvényből merített okból tagadta meg az esküdtbíróság a Btk. 77. §-ára irányzott kérdés foltevését, mikor ezt a védő arra alapította, hogy vádlottat egy körül nem irható s meg nem mérhető erő csatolta a megölt asszonyhoz, anélkül, hogy annak ellentállani tudott volna s ez kényszeritelte arra is, hogy a vádbeli cselekményt végrehajtsa .... __ .._ ... 331 "9. §. íJ-2. Szemben az alsóbiróságnak a jogos védelemre alapitolt felmentő ítéletével a Curia a valóknak elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy sértett a vádlott személye ellen támadást nem intézett