Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)
Büntetőjogi Döntvénytár. vádlott a sértett nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül rosszhiszeműen irattá forgatóként a szóban lévő váltóra és ezt a sértett kötelezettségének bizonyítására is rosszhiszeműen használta fel. (Curia 1909 szeptember 21. 6318/1909. sz. a. IV. Bt.) A kir. "Curia: A kir. főügyész semmiségi panaszának hely adatván, a kir. Ítélőtáblának ítélete a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt semmiségi okból a BP. 437. §-ának 3. bekezdése "értelmében megsemmisíttetik. Rusz Karácson vádlott a Btk. 401. §-ában meghatározott és a Btk. 403. §-ának 1. pontjába ütköző magánokirathamisitás bűntettében bűnösnek nyilvánittatik, melyet az által követelt el, hogy a kir. törvényszék ítéletében közelebbről megjelölt 100 K-ás váltóra Zs. F. nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül egy név szerint ki nem deríthető egyén által forgatóként ráíratta és aztán ezt a váltót egy hasonló összegű váltó meghosszabbítása czéljából annak bizonyítására használta fel, hogy Zs. F. a váltóbirtokossal szemben 100 K erejéig fizetési kötelezettséget vállalt el. S ezért a cselekményért vádlott a Btk. 403. §-a alapján a Btk. 92. §-a alkalmazásával 6 havi börtönre Ítéltetik a BP. 480. §-a alapján 22 K eddig felmerült, ugy az ezután felmerülő bűnügyi költségnek az államkincstár részére az 1890: XLIII. tcz. 9. §-ában meghatározott módon leendő megfizetésére köteleztetik, azonban a bűnügyi költség az idézett tcz. 4. §-a értelmében egyelőre behajthatatlannak nyilvánittatik. Végül a váltóra záradékul rávezettelni rendeltetik, hogy Zs. F. forgatói névaláírása hamis. indokok : Az alsófoku bíróságok Ítéleteiben foglalt és a kir. ítélőtábla részéről valóknak elfogadott tények szerint vádlott az Ítéletekben megjelölt váltót Zs. F.-ra vonatkozóan a rendelkezésben meghatározott módon hamisította és nevezettel szemben 100 K megfizetésére vonatkozó kötelezettség létezésének bizonyítására felhasználta. Ennek daczára a kir. tábla vádlottat a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján azért mentette fel, mert mikor vádlott Z. F. sértettet a váltó aláírására felkérte, ez azt felelte, hogy ((írni nem tudok, tégy amit akarsz», az alacsony műveltségű és az Írástudatlan sértettel unokatestvéri viszonyban lévő vádlott jóhiszeműen azt hihette, hogy a sértett nevét a váltóra jogosan írhatja, vagy irathatja s ehhez képest vádlott cselekményéből a Btk. 75. §-ában meghatározott szándék vagyis a jogsértő eredmény tudata és akarata hiányzik.