Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

6 Büntetőjogi Döntvénytár. minősítő körülmény forog fenn, valamint az erre a nézetre alapított rendelkezés törvénysértő. Az 1894 : XII. tcz. 93. §-a értelmében ugyanis a gazdasági terménynek a mezőről való ellopása abban az esetben minősül az idézett §. á) pontja alá eső és csak a sértett fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, ha a dolog értéke 60 K-át meg nem halad és ha azon körülmények nem forognak fenn, melyeknél fogva a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a Btk. 336. §-a szerint bűntettnek minősitletik. Ezen szabály alól, melyhez képest az itt kérdésben lévő lopás, a Btk 336. §-ában felsorolt minősítő körülmények valamelyikének fenforgása esetében büntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy értéke a 60 K-át meg nem haladja, az idézett 93. §. kivételt állapit meg annyiban, amennyiben a lopást, ha a lopott dolog értélé 60 K-át meg nem halad, kihágásnak minősiti arra az esetre is, ha a ((gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által bekerített helyekről vitetik véghez)). A megállapított kivétel ezek szerint a Btk. 336. §-ának 3. pontjában meghatározott minősítő körülményre vonatkozik; de nem hozható kapcsolatba a Btk. 337. § ával, amennyiben ezt a §-t az 1894 : XII. tcz. 93. §-a egyáltalában nem említi; amiből folyik, hogy a törvény ezen §-ának a gazdasági terményeknek mezőről történt ellopása esetében való alkalmazását kizárni nem akarta, de az úgynevezett fegyveres lopásnak a személy és vagyonbátorságra nézve rendkívül veszélyes voltára tekintettel, kizárni nem is akarhatta. Nem válioztat ezen megállapítás helyességén az a tényr hogy a kir. Curia által az 1895. évi márczius hó 29-én 72. sz. alatt hozott teljes ülési határozatban (Bj. Hat. Tára 180. sz ) tett kijelentés szerint az 1894 : XII. tcz. 93. §-ának a) pontjában meghatározóit lopás által elkövetett kihágás büntettet oly személyivel szemben sem képez, ki ellen a Btk. 338. §-ában megjelölt eset fenforog, mert a Btk. 338. §-a a tettes előző büntetését, vagyis annak személyi körülményeit nyilvánítja olyanoknak, melyek a lopásnak bűntetté való minősítését indokolják; ellenben a Btk. 337. § a a fegyveres lopásnak már fent kiemelt rendkívüli veszélyességét, vagyis a cselekmény tárgyi minőségét tekinti minősítő körülménynek ; a két eset tehát lényeges különbözőségénél fogva egyenlő elbírálás alá nem vonható. Az előadottakból nyilvánvaló lévén, hogy K. J. vádlottnak jelzett cselekménye a törvény értelmében nem volt mezőrendőri kihágásnak minősilhető és hogy nevezett vádlott a magáninditvány hiánya indokából nem volt a vád alól felmenthető: a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést