Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 3 követőjének a jelzett feltételek fenforgása esetére büntetlenséget biztosított. Ezt a törvényes oltalmat a jog képviselésének szabadsága nem nélkülözheti akkor sem, ha valamely perben a felek nem személyesen, hanem azok helyett képviselőik járnak el. Kétségtelen tehát, hogy a Btk. 266. § a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét abban az esetben is kizárja, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelek perbeli képviselőire vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott. Minthogy pedig dr. Sz. B. ügyvéd a meggyalázó kifejezést, mint perbeli képviselő tárgyalás alkalmával az ügyre és az ellenfél perbeli képviselőjére vonatkozólag használta, nyilvánvaló, miképp ellene emiatt a Btk. 266. §-a értelmében bűnvádi eljárásnak nem volt helye. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani, egyúttal pedig vádlottat a BP. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest a vád alól felmenteni kellett. •K * = A Btk. 266. §-ának értelmezéséhez v. ö. a következő curiai határozatokat : E §. alkalmazhatósága «ügyfelek», vagyis olyan felek létezését tételezi föl, akik a köztük vitás valamely jogi igény eldöntése végett a hatósághoz fordulnak. Az a tény, hogy egy községi választó a megejtett tisztújítás eredményét felebbezéssel megtámadta, a felebbezőt nem tette ügyféllé. (BDtár VII. k. 66. sz.) — A becsületsértő tartalmú s eljárás kezdeményezésére irányuló beadvány benyújtása idején az eljárás még nem lévén folyamatban, az e §-beli mentesség arra ki nem terjed. (BDlár VII. k. 196. sz.) — A községi képviselőtestület ülésén annak valamelyik tagja által tett rágalmazó állítás cem részesül a büntetlenség kedvezményében. (BDtár uj f. I. k. 9. sz.) — Ügyfeleken kívül álló harmadik személy által bár az ügyben s valamelyik ügyfélre tett rágalmazó állítás nem vonható e §. alá. (BDtár uj f. II. k. 9S. sz.) 2. Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fenforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló Í89k : XII. tcz. 93. §-ának a) pontja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapítja meg. (Határozat a jog egység érdekében.) i*