Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. A dr. P. Gy. feljelentése folytán dr. Sz. B. ellen a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben elsőfokulag eljárt pancsovai kir. járásbíróság a fenti tényállást, valamint azt is megállapítván, hogy vádlott a tárgyaló bíró által említett heves fellépése miatt megintetett, 1908. évi szeptember hó l én 1908. B. 551/3. szám alatt hozott ítéletével dr. Sz. B. vádlottat a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vádja alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette azért, mert habár a vádlott részéről magánvádlóra vonatkozóan használt kifejezés meggyalázó, büntetendő cselekmény még sem forog fenn, amennyiben a használt kifejezés magánvádlónak, mint egyik ügyfél képviselőjének a polgári perben kifejtett tevékenységére vonatkozott s amennyiben másrészt vádlott heves fellépése miatt a tárgyaló biró részéről megintetett; ily esetben pedig a bűnvádi eljárást a Btk. 266. §-a kizárja. Főmagánvádló képviselőjének ezen ítélet ellen vádlott felmentése miatt közbevetett felebbezésére a pancsovai kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság 1908. évi október hó 21-én 2599. szám alatt hozott jogerős Ítéletével az elsőfokú biróság ítéletét a BP. 385. §-áuak 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisítette, dr. Sz. B. vádlottat a Btk. 261. § ában meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánitotta és ezért behajthatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó 10 K pénzbüntetésre itélte el. Indokolja a kir. törvényszék ezt a rendelkezését azzal, hogy az a nézet, mely szerint vádlottnak a tárgyalás során az eljáró biró által történt megintése a vádlott terhére rótt cselekmény büntethetőségét megszüntetné, elfogadhatatlan, amennyiben a megintésnek ez a hatálya törvényes rendelkezésre nem alapitható; de a Btk. 266. §-áról a kir. törvényszék Ítélete nem tesz említést. A kir. törvényszék azzal, hogy a jelen bűnügyben megállapított tényállás alapján dr. Sz. B. ügyvédet a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétsége miatt büntette, a törvényt megsértette. A Btk. 266. §-a ugyanis, mint az a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán 1906. évi márczius hó 8 án 2419. szám alatt hozott curiai határozatban (Bj. Hat. Tára 41. szám) részletesen kifejtetett, azzal a rendelkezésével, mely szerint rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye: ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés a halóság előtt folyamatban lévő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott, a jog képviselésének szabadságát kívánta megóvni s ebből a czélból a rágalmazás vagy becsületsértés el-