Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XLIV Tartalommutató. XXVII. FEJEZET. A magánjogi igény érvényesítése és biztosítása. 489. §. 148. A sértett képviselőjének dijai és költségeiben, amennyiben a magánjogi igény megítéltetett, a bűnösnek kimondott vádlott a BP. 489. §-a alapján marasztalható, vagyis a sértett képviseleti költsége ily esetben a bűncselekmény folytán szenvedett kár megtérítése tekintetében fennállójogszabály alá vonható. (A budapesti királyi tábla 6. számú büntetőjogi döntvénye) „ .,. .„ .„. _ 289 XXVIII. FEJEZET. Végrehajtá?. 506. §. 113. Sérti a törvényt az a határozat, mely az elitéltre nézve, aki az ellene az elsőfokú bíróság Ítéletével megállapított öt évi fegyházbüntetést a BP. 506. §-ának második bekezdésében foglalt engedély igénybevételével 1909. évi július 30-án tényleg megkezdette, az ettől az időtől fogva 1909. évi szeptember 7-éig mint a másodfokú bíróság ítéletének hozataláig fogságban töltött időt nem büntetésnek, hanem vizsgálati fogságnak tekintette és a büntetésbe való beszámítás tárgyává tette .... 223 517. §. 57. Sérti a törvényt az az Ítélet, mely különböző jogerős ítéletekkel kiszabott többrendbeli szabadságvesztés-büntetésnek összbüntetésbe foglalása alkalmával az összbüntetést a hivatalvesztésből és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetésekre is kiterjesztette. (Határozat a jogegység érdekében) .„. .... ... ., 121 518. §. 103. A Curia a különböző jogerős Ítéletekkel vádlottra kiszabott 4 évi fegyház, 3 évi börtön és hat hónapi fogházbüntetésből összbüntetést alakítván, 6 évi és 6 hónapi fegyházat szabott ki.„. .... _ 206 104. A Curia a különböző jogerős Ítéletekkel 2 évi fegyházra, 4 évi fegyházra és 2 évi fogházra itélt vádlott ellen összbüntetésül 7 évi fegyházat állapított meg ._ .... .„ .._ .... „ _ 207 XXIX. FEJEZET. Eljárás a járásbíróság előtt. 523. 5. 71. A BP. 523. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés a BP. 523. §-ának utolsó bekezdésében megállapított azon jogosultságon felül, melynél fogva a férj feleségének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat, a sértett nő férjét azzal a joggal is felruházza, hogy a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben a sértett nő helyett, ennek külön meghatalmazása nélkül is feljelentést tehet, mely feljelentés vádinditványnak tekintendő és a büntetőtörvények értelmében az eljárás megindításához szükséges magáninditványt (90. §.) is pótolja. Sérti a törvényi tehát az a határozat, amely a férj részéről a neje irányában elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést, illetőleg megtorlás