Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

xxx Tartalommutató. Lap megnyitása előtt rejtett el s amely áruknak elvonása éppen a vádlott terhére rótt csalárd bukásnak egyik tárgya, a cselekvő vagyoni állapot meghatározásánál még akkor sem vehető számba, ha azok a esőd meg­nyitása után vádlott bemondása alapján felfedeztetlek s a csődtömeg részére lefoglaltatlak _ _ .„. ._. .„ .... .._ ._ .... 203 158. A Blk. 414. §-ának 3. pontja esetében csak az adós vonható büntető­jogi felelősségre azért a cselekményért, hogy a többi hitelező meg­károsítására irányuló szándékkal egy vagy több hitelezőjét kielégíti, zálog- vagy megtartási jognak engedélyezése, vagy vagyona valamely részének átengedése által kedvezményben részesíti; ellenben a hitelező, aki ezt a kedvezményt elfogadja, még abban az esetben sem tartozik büntetőjogi felelősséggel, ha tudja az adós fizetésképtelenségét s azt, hogy a kedvezmény elfogadása által a többi hitelező vagyonjogi érdekei­ben sérelmet szenved, mert a törvény büntetés terhe alatt csak az adóst kötelezi arra, hogy az említett károsító cselekményektől tartóz­kodjék, azonban a hitelező az adóssal szemben csak kötelmi viszonyon alapuló jogát gyakorolja, amidőn fennálló jogigényét az adós által nyújtott vagyoni kedvezmény elfogadásával biztosítja, vagy kielégítés által érvényesiti. Az adósra nézve tiltott ezeknek a cselekményeknek csak oly hitelező válhatik részesévé, aki követelését meghaladó mérvben fogad el kielégítést, avagy az álhitelező, kinek követelése koholt 310 160.1. Abból a tényből, hogy a vádlott üzletének fentarthatása czéljábúl a rendes kereskedelmi forgalomra nt üzleti áruk zálogba adására s ily zálogkölcsön felvételére ,-zerült, okszerűen következtethető, hogy a vádlott az áruk elzálogosítása idején fizetésképtelen állapotban volt s hogy ezt a vádlott tudta is. — 111. Arukra felvett kölcsön ei nem könyvelése mint hamis könyvvezetés _ .._ — _ __ 315 415. §. 68. II. A Btk. 415. §-ában meghatározott minősítés alapjául szolgáló kár­összeg meghatározására az az értékveszteség az irányadó, mely a csalárd bukást megállapító cselekmények következtében hárult a hite­lezőkre „ .... „_ .... ._. „. 141 416. §. 79.1. Vétkes bukás vétsége esetén nemcsak a csődtömeg ellen témyleg bejelentett, hanem a vádlott ellenében fennállott összes egyéb követe­lések, tehát a be nem jelentetlek is számításba veendők a szenvedő vagyoni állapot megállapításánál. — IV. Könyvviteli kötelesség elmulasztása ... 163 139. .Mely tények állapitandók meg a vétkes bukás vétségének vádja esetén? 271 \L. FKJKZET. A foglyok irieyszöktetése. 448. §. 66.1. A Btk. 448. §-ának ± bekezdésében meghatározott fogolyszöktetés vétsége- czinién elítélése a fogházőrnek, aki mint kulcsosi teendőkkel megbízott fogházőr, a fegyházbüntetésre elitélt foglyot, felebbvalóinak határozott tilalma ellenére házi szolgálalok teljesítésére alkalmazta, s a fogház külső helyiségeiben állandóan felügyelet nélkül hagyta, a fogoly zárkájában az éjjeli világítást mellőzte, a zárka padozatát, ajtaját, ab­lakát és berendezését naponkint meg nem vizsgálta, holott azt meg­tenni a fogházrendtartás értelmében kötelessége volt volna, miáltal

Next

/
Thumbnails
Contents