Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommatató. XXXI a fogolynak alkalmat és módot nyújtott arra, hogy a szökés végrehajtásához szükséges és felhasznált tárgyakat megszerezze, azokat zárkájában elrejtse és felhasználásukkal a szökést végrehajtsa „ 137 XL1I. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 462. §. 11. Az állami végrehajtó hatásköre a Budapesten lakó adózók által az 1883:XL1V. Icz. 53. §-a értelmében közvetlenül lerovandó illetéktartozások behajtása tekintetében csak a foglalásra és az árverésre terjedvén ki, az állami végrehajtó ezen hivatali hatáskörénél fogva csak a most jelzett végrehajtási cselekmények teljesítése, vagy ezeknek megkísérlésénél fogadhat el fizetéseket, ezen eseteken kívül pedig a felek tartozásukat közvetlenül az állampénztárba befizetni tartoznak; ehhez képest vádlottnak az a cselekménye, hogy a felektől az emiitett jellegű tartozások fedezésére nem foglalás vagy árverés alkalmával átvett pénzt elsikkasztotta, nem esik a Btk. 462. §-a alá 21 182.1. Hivatali sikkasztás bűntettét követi el a községi biró, aki tudva, hogy a községi jegyző a pénztárban levő hiányt már a megelőző rovancsolások előtt is csak kölcsön kért pénzekkel tudta fedezni, mégis neki a pénzt magánjellegű elismervényre, sőt szóbeli felhívásra is ellenőrzés nélkül kiadta, illetve annak elvételét megengedte, s ily módon a hivatalánál fogva őrizetére bizott közpénzekkel, ha nem is a maga hasznára, de legalább is gyengeségből, mint sajátjával rendelkezett s ez állal már a sikkasztás fogalma alá eső elkövetési cselekedelet vitt véghez _.. .„ ._ „...._. „ „ .., _ 3 I 463. §. 182. III. A Btk. 463. §-a alkalmazásának alapfeltétele, hogy az abban elsorolt cselekmények bármelyike a sikkasztás felfedezésének meghiúsítása vagy megnehezítése czé'jából történjék ._. ... 349 470. §. 195.1. Az ezred élelmezési bizottsága elnökének hivatali kötelessége, uogy a hozzá benyújtott élelmezési ajánlatokat a legnagyobb pártatlansággal bírálja és illetve biráltassa el; amidőn tehát a vádlott azzal a kérelemmel, hogy a sértett az ő ajánlatát tárgyaltassa, ahhoz pénzjutalmat csatolt, szándéka nem lehetett egyéb, mint hogy a sértett a vádlott ajánlatának elbírálásánál annak előnyét részrehajlóan előmozdítsa, vagyis, hogy a pártatlanságban és tárgyilagosságban álló hivatali kötelességét megszegje és ajánlatának elfogadása végett őt meg nem illető befolyást gyakoroljon a bizottság tagjaira; e tényével tehát a vádlott a Btk. 470. §-ába ütköző megvesztegetés vétségének összes alkatelemek megvalósította „„ _ .... _ .... ~ ~ ~ ~~ 378 Bűnvádi perrendtartás (1896:XXXIII. tcz.) I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. §• 23. II. A vád csak abban az esetben szolgálhat a bűnvádi eljárás megindításának alapjául, ha a vádlott terhére rótt bűncselekményt megállapító tett meghatározására alkalmas ténybeli körülmények elősorolását magá-