Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tarlalommutató. XXIX Lap benne foglalt jogokat illetően bizonyítékul másokkal szemben érvényesíttetik ... 343 188.1. Magánokirathaniisitás, nem pedig csalás forog fenn, mikor vádlott a hitelező czég megbízottja nevében hamis nyugtát állított ki, s azt a községi bíró előtt felmutatva, annak bizonyítására használta fel, hogy ellene a czégnek varrógép vételárhátraléka czimén fennállott követelése megszűnt. — II. A magánokiralhamisitás tényálladéka nem kívánja meg, hogy a használat közvetlenül történjék azzal szemben, akit a magánokirat jogviszonyban állónak tüntet fel „ .„. 364 403. §. SS. I. Azt, hogy vádlottban megvolt-e a jogtalanság tudata, mikor a bűnjel váltóra a sértettek nevét aláirta, az alsófok által valóknak elfogadott tényekből a Curia állapítja meg. — II. Az a vádlott, akitől a hamisítás ered, a magánokirathaniisitás tényálladékának egyik alkotó elemét megvalósítván, annak daczára is, hogy a hamis aláírásokkal ellátott váltót nem ő, hanem vádlottársa értékesítette, a Btk. 70. §-ára való figyelemmel tettestársnak tekintendő; mert a Btk. 70. §-a szerint nem kívántatik meg, hogy mindegyik tettestárs a közösen vagy együtt véghez vitt bűncselekménynek minden egyes alkatelemél valósítsa meg, hanem az is elég, ha azokat megosztva létesitik ;. 180 105.1. Vádlottak rávették vádlott-társukat arra, hogy egy 107 K vételárban feltüntetett varrógépre vonatkozó bűnjeles megrendelő ivre másnak nevét és ugyané varrógépre vonatkozóan egy 150 koronás váltóra ugyané személynek nevét, ennek beleegyezése nélkül reáirta; ők aztán a két okiratot annak bizonyítására használták, hogy az odairt nevü személy a varrógépet megrendelte s magát a vételár lefizetésére kötelezte, továbbá azon varrógép vételárából eredő váltókötelezettséget elvállalta ; ezen tényállás alapján egyrendü és pedig csupán a Btk. 403. j-ának 1. pontja alá eső magánokiralhamisitás büntette állapíttatott meg. — II. Az a körülmény, hogy a sértett az adásvételi jogügylelet utólagosan jóváhagyta, nem szünteti meg a büntetendő cselekmény tényálladékát 208 134. .Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján és felmentés, mikor a Curia az alsófok állal valókul elfogadott tényekből vont következtetés utján ugy találta, hogy a vádlott jóhiszeműen és abban a jogos feltevésben irta a váltókra testvérének a nevét, hogy ezzel annak az érdekét is megóvja, s igy a vádbeli cselekményt nem a Btk. 75. § a értelmében megkívánt s a jogsértő eredmény előidézésére irányuló szándékkal és tu lattal követte el 262 XXXV. FKJKZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 68. I. Csalárd bukás bűntettének vádja esetén azt, hogy a vádlottban meg volt-e a hitelezők károsítására irányuló czélzat, az alsófoku bíróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg .... ' 140 102.1. A büntetendő vagyonbukás súlypontja a vag\onhiányban jelentkezik, mivel ha a közadós vagyona annak tartozását fedezi, a hitelezők megkárosításáról vagy károsodásáról és a büntetendő vagyonbukásról szó nem lehet, miből folyóan az anyagi csőd fenforgása a büntetendő vagjonbukásnak egyik tényálladéki elérne s alapvető feltétele is. — 111. Azoknak az áruknak az érteke, amelyeket a vádlott még a csőd