Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommutató. XXVII hamisította, azután a hamisított könyvecskének biztosítékul való lekötése mellett 8 K kölcsönt vett fel a tényállásról tájékozatlan személytől, a Btk. 391. és 392. §-aiha ütköző közokirathamisitás bűntettét állapítja meg _ — _ — _ _ .._ _ _ _ _ _ 319 180. Vádlottnak az a tette, hogy a kolozsvári ev. ref. főgymnázium állal részére az V. osztályról kiállított bizonyítványt akként hamisította meg, hogy azt a VII. osztályról kiállitottnak tüntette fel s eme bizonyítvány alapján a gyulafehérvári róm. kath. főgymnázium VIII. osztályába leendő felvételét kérte, nem a Kbtk. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágást, hanem a Btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitás büntettél állapítja meg _ _ _ „ ... ... _ ... 346 186. Közokirathamisitás megállapítása, mikor vádlott azon czélból, hogy az általa vásárolt lovaknak Ausztriába való szállításához szükséges marhaleveleket a községi elöljáróságtól megszerezhesse, a marhaleveleknek azt a záradékát, amely az állatok egészségét s a vidék vészmentességét igazolja, «40 nap» szavaknak hozzáirásával meghamisította, s a meghamisított záradékkal igazolt az a tény, hogy a lovak 40 nap óta vészmentes helyről származnak, a valóságnak megfelel.- ... „ 357 392. §. 39. III. A Btk. 392. §-a csak arra az esetre vonatkozik, amelyben a tettes a hamis közokirat használata által, tehát a közokirat tartalmából kifolyóan annak érvényesítésével törekszik jogtalan vagyoni hasznot szerezni, vádlott azon eljárásában pedig, hogy az állatorvosi bizonyítvány kiállításával járó költséget ki akarta kerülni, ilyen jogtalan vagyoni haszonra irányított szándék azért nem ismerhető fel, mert a kiállítási költség a közokirat megszerzésének a feltételét képezi ug\an, de annyiban nem áll összefüggésben az okirat tartalmával, amennyiben az okiratnak nem az a rendeltelése. hosy a kiállítási költség lefizetését igazolja _ .... _ ... ._ ... ... ... ... *.... _ 71 111. Vádlottnak az a cselekménye, mely szerint a postára feladás végeit reá bizott 8 K 96 f.-ből csak 3 K 96 f.-ért adott fel a postára s a többi 5 K-át a maga javára eltulajdonította, aztán pedig a postafeladóvevéuy tartalmát akként változtatta meg, hogy a tényleg feladott 3 K 96 f. pénzösszegei a postafeladóvevényen 8 K 96 f.-re meghamisította, még pedig abból a czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, miáltal a postakincstárra jogsérelem háramolhalott, minthogy vádlott bűnös tevékenysége egy czél elérésére, vagyis az 5 K összeg jogtalan eltulajdonítására s a sikkasztás leplezésére s felfedezésének meghiusilására irányult: csupán a Btk. 391. és 392. §-ai alá eső közokirathamisitíís bűntettét állapítja meg .„ .... ~ ~ ... 219 400. §. 109. A Curia felülvizsgálja, vájjon a vádlott szándékosan müködött-e közre abban, hogy a hasonló nevű sértett jogainak lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a telekkönyvbe ? Felmentés az alsófoku bírósággal szemben _. _ .... 216 112.1. A Btk. 400. §-ában meghatározott és e törvényszakasz második bekezdése szerint minősülő — ugyanazon ingatlannak kétszeri eladása által elkövetett — közokirathamisitás bűntettének elévülése azon a napon kezdődik, amelyen az ismétellen eladóit ingatlan tulajdonjoga a vádlott erre irányuló intézkedése folytán a második vevő javára bekebelezletett _ _ „ _ ... _ _ 221