Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XXVI Tartalommutató. XXXI. FEJEZET. A csalás. Lap 379. §. 35.1. Vádlott abban milvánuló ravasz fondorlattal, hogj valódi jó pénzért háromszor annyi névértékű, forgalomba hozatalra alkalmas hamis bankjegyet fog szerezni, tévedésbe ejtve, a sértettet bizonyos pénzösszeg átadására reá birta s ezáltal magának jogtalan vagyoni hasznot, sértettnek ugyanannyi vagyoni kárt okozott; ez a cselekmény a csalás bűntettét állapítja meg „ _ ~~ - - 68 387. §. 78.1. A Btk. 387. §-ában meghatározott csalás bűntettének vádja esetén azt, hogy a vádlott inkriminált cselekményei időpontjában fizetésképtelen volt-e, valamint azt is, hogy megvolt-e a hitelezők megkárosításának a czélzata, az alsófoku bíróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg. — II. Vádlottnak fia, a ki tudva vádlottnak fizetésképtelenségét és erre alapított következtetés utján a hitelezők megkárosításának czélzatát is, azzal a közreműködésével, hogy az értéken alul elidegenített áruk eladásánál, csomagolásánál és elszállításánál anyjának segített, anyja bűncselekményének elkövetését szándékosan előmozdította, a terhére megállapított vádbeli cselekmény tehát a Btk. 387. §-a alá eső csalásban való bünsegédi bünrészesség összes ismérveit kimeríti „ _ „ „ ~ ~ — — — 161 XXXII. FKJEZET. Az okirathamisitás. 391. §. 3. Vádlottnak az a cselekménye, hogy hamis végrehajtást rendelő végzéseket készített, ezen hamis végzésekben magát a végrehajtás foganatosítása végett kiküldött végrehajtónak tüntette fel, és ezen végzések alapján végrehajtási költségelőlegeket vett fel, a büntetőtörvénynek több rendelkezését sértvén, a cselekményre a Btk. 95. §-a szerint csak a súlyosabb rendelkezés alkalmazható. Minthogy pedig a jelen esetben a büntetőtörvénynek a közokirathamisitásra vonatkozó rendelkezése a súlyosabb, nyilvánvaló, hogy a büntetőtörvénynek a csalásra vonatkozó rendelkezése külön nem alkalmazható _ _ 7 39.1. A községi állatorvos az 1888 : VII. tcz. értelmében közhivatalnok és a hivatali hatáskörében kiállított bizonyítványok közokiratok; a kiállítási dátum a közokiratnak nem lényeges kelléke ; a Btk. 391. §-ában feltételezett jogsérelem nemcsak magánjogi, hanem közjogi sérelmet is jelent, mely jogsérelem a jelen esetben az állam által az Ausztriába szállítandó hus élvezhetősége szempontjából elrendelt hatósági ellenőrzés kijátszásában állott. — II. Az a körülmény, hogy a hamisított okirat hatóságilag meg nem vizsgált hus szállításának az elpalástolására szolgált, nem zárja ki a közokirathamisitás tényálladékát 71 164. A m. kii', postatakarékpénztár az 1885: IX. tcz. 1. §-a szerint állami kezelés és jótállás alatt álló állami intézménj ; ehhez képest a postatakarékpénztár által kiállított betétkönyvecske közokirat, s ennek hamisításából a postakincstárra, esetleg más valakire a Btk. 391. §-a által feltételezett jogsérelem háramolhatik; igy vádlottnak az a tette, hogy a postatakarékpénztári könyvecskében a maga javára, de a valóságnak meg nem felelő 28 K betétet tüntetett ki, s ekként ezt a könyvecskét