Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

144 Büntetőjogi Döntvénytár czára annak, hogy az eltulajdonított pénz, nem H. A. postamester, hanem másnak tulajdonát képezte. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatálylyal. indokok: A pécsi m. kir. posta- és távirda-igazgatóság feljelentése folytán K. Gy. ellen megindított bűnvádi ügyben foganasitott nyomozással megállapiltatott, hogy K. Gy., aki 1908. év tavaszán a Pécsett tartott távírda és távbeszélő tanfolyamnak volt hallgatója, a pécsi m. kir. posta- és távirdaigazgalóság engedélyévei a pécsi 2. sz. (pályaudvari) posta- és távírda hivatalnál, ennek főnöke, H. A. postamester által saját veszélyére és felelősségére, 40 K havi fizetés mellett, eskü letétele nélkül kisegítő kiadóként alkalmaztatván, 1908 márczius 20-án egy Wiener-Neustadtban V. I. baranyasellyei sertéskereskedő czimére 6000 K értéknyilvánítással feladott, a pécsi 2. számú postahivatalhoz továbbítás végett érkezett pénzes-levelet H. A. postamester asztalfiókjából magához véve, egy félreeső helyre ment ki és a levélből, ennek felbontása után 5900 K-t jogtalanul eltulajdonított. K. Gy. ezen tényállás alapján a kir. ügyész indítványának megfelelően a Btk. 333. §-a, 336. §-ánaV 3. pontja és a Bn 48. §-a alá eső lopás bűntettéért vád alá helyeztetvén, a kir. ügyész a vádat a pécsi kir. törvényszék előtt 1909 augusztus 6-án megtartott főtárgyaláson is fentartotta, habár H. A. postamester kijelentette, hogy a pénzes-levél kifosztásából származott kárért a vagyoni felelősség kizárólag őt terheli, hogy vádlott a kárt megtérítette és hogy annak megbüntetését nem kívánja. A pécsi kir. törvényszék azonban 1909 augusztus 6-án 7069. sz. a. hozott, a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével K. Gy. vádlottat a lopás büntette miatt ellene emelt vád alól, hivatkozással a BP. 326. §-ának 4. pontjára, felmentette azzal az indokolással, hogy vádlott a terhére rótt bűncselekményt az őt alkalmazó és fizető, valamint érte felelősséggel tartozó H. A. postamester kárára követte el, sértett félnek tehát ebben az esetben kizárólag a nevezett postamester tekintendő. Vádlott ezek szerint a terhére rótt cselekményért a Btk. 343. §-a értelmében csak a sértett fél indítványára vonható bűnvádi eljárás alá; minthogy pedig sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta, vádlottat a magáninditvány hiánya indokából a vád alól fel kellett menteni. Ez a kijelentés és az arra alapított Ítéleti rendelkezés téves, sőt törvénysértő. A Btk. 333. §-ában meghatározott lopás ugyanis idegen ingó dolognak másnak birtokából, vagy birlalatából annak beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonításra irányzott czélból történt elvételével követtetvén el, kétségtelen, hogy lopás épugy mint a