Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XII Tartalommutató. Lap követése miatt emelt vád valótlansága képezi. A halóság előtti rágalmazás abban az esetben, ha az annak alapjául szolgáló vád tárgyában bűnvádi eljárás tétetett folyamatba, csak ennek befejezésével létesül; ennélfogva a sértett részére a rágalmazás megtorlására irányuló magáninditvány előterjesztésére a Blk. 112. §-a szerint nyitva álló három havi határidő ebben az esetben attól a naptól számítandó, amely napon a bűnvádi eljárás befejezése a magánindilványra jogosítottnak tudomására jutott. (Határozat a jogegység érdekében.) 117 143. Sérletlnek abban a nyilatkozatában, melylyel a felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás miatt az arra illetékes hivatali felsőbb -hatóságnál a bünrádi eljárás megindítását szorgalmazta, — ha a bíróság a sértett és a közvádló jogi állásponljától eltérőleg á vádlott cselekmé.nyében nem a nyilvános rágalmazás, de a becsületsertés tényálladékát találta megvalósitottnak — az ennek czimén való eljáráshoz szükséges magáninditvány bennfoglaltatik. Megsemmisítés a magáninditvány hiányának téves megállapítása miatt. (BP. 385. §. 1. c) pontja.; 278 113. §. 54. Lopás, valamint sikkasztás esetében közvetlenül sértett (BP. 13. §-ának 6. bekezdése) a jogtalanul eltulajdonított (ellopott vagy elsikkasztott) dolog tulajdonosa; ebből kifolyóan nem magáninditványra, hanem hivatalból üldözendő lopás forog fenn akkor, ha a másnak szolgálatában, vagy fizetésében álló egyén állal eltulajdonított dolog nem a szolgálatadó, hanem másnak tulajdonát képezte. (Határozat a jogegység érdekében.) „ _ __ .._ ... _. - ~ 113 70. Az 1907: XL1X. tcz.-ben nyert felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi miniszter állal kiadóit svasuti szolgálali rendtartás* 23. §-a, mely szerint a vasúti alkalmazott ellen szolgálatának gyakorlása közben elkövetett becsületsértés megtorlása iránt az intézkedéseket az alkalmazóit felsőbbsége meglenni köteles, nem érinti a büntető törvénykönyvnek ama rendelkezéseit (110. és 113. §-ai), melyek a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekmények esetében a bűnvádi eljárás megindítását a jogosítottnak indítványától teszik függővé: s melyek az indítványozásra jogosítottként a sértett felet, ha életkorának tizenhatodik évét már betöltötte, ellenkező esetben pedig annak törvényes képviselőjét jelölik meg. Az idézett 23. §. értelme csak az, hogy a vasúti alkalmazott felsőbbsége az inditványozási jognak a közvetlenül sértett által való gyakorlása iránt annak kitanitása, vagy figyelmeztetése, esetleg utasittatása utján intézkedhetik; sőt a sértés megtorlásának eszközlése végett intézkedni köteles is, de az indítványozás jogát a közvetlenül sértett helyett nem gyakorolhatja. (Határozat a jogegység érdekében.) _. .„. _ „ _ .... „ ._. _ 144 71. A BP. 523. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés a BP. 523. §-ának utolsó bekezdésében megállapított azon jogosultságon felül, melynél fogva a férj feleségének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat, a sértett nő férjét azzal a joggal is felruházza, hogy a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben a sértett nő helyett, ennek külön meghatalmazása nélkül is feljelentést tehet, mely feljelentés vádinditványnak tekintendő és a büntetőtörvények értelmében az eljárás megindításához szükséges magáninditványt (90. §.) is pótolja. Sérti a törvényt léhát az a határozat, amely a férj részéről a neje irányában elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést, illetőleg megtorlás iráni előterjesztett vádinditványt nem tekintette jog-