Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

88 Büntetőjogi Döntvénytár. kölcsöneivel P. L. sértelt szerint is csak jót tett és azokkal rajla segített és mert a sértettek a vádlott ellen uzsora miatt indítványt nem terjesztettek elő, amely körülmény, figyelemmel az uzsora törvény 9. § ára kizárja a bűnvádi eljárást. A vádlott panasza azonban alaptalan. A tényállás szerint' sértettek a családjukban beállott halálesetek következtében szorult helyzetbe jutottak és vádlott a sér tettek ezt a szorult helyzetét és tapasztalatlanságát felhasználva, hitelezett azoknak, illetőleg adott nekik fizetési halasztást, oly kikötések mellett, amelyeknélfogva az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a sértettek hátrányára szembeötlő aránytalanság mutatkozik. A vádlottnak ez a vádbeli tette pedig, tekintettel arra, hogy a fenti tényállásból kitünőleg a kölcsönöket a sértetteknek nem valamely az uzsora kamatokat meghaladó nyereséget hajtó üzletre vagy vállalkozásra adta, abban az esetben is kimeríti az uzsora vétségének tényálladékát, ha a neki engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök folytán a sértettek anyagi romlása se elő nem idéztetelt, se nem fokoztatott, s az ügyletet sértett magára nézve sérelmesnek nem is tartja. De bűnvádi eljárást kizáró ok sem forog fenn, mert a Máramaros vármegye területére elkövetett uzsora miatt az igazságügyminiszternek a törvény 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1897. évi október 23-án 56.983. sz. a. kiadott rendelete értelmében az eljárás hivatalból teendő folyamatba. Alaptalan a kir. főügyész semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának 4. b) pontjára hivatkozással használt része is. Az a körülmény, hogy a kötelezvényben az uzsorás kamatok a tőkéhez írattak, az ügylet jogi természetén nem változtat, nem mondható tehát, hogy az uzsora előnyei színlelt ügylet alakjába rejtve költettek ki. az alapon pedig, hogy az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot vagy egyezséget eszközölt ki. csak annak cselekményét lehet a törvény 2. §-a szerint minősíteni, aki ezt a határozatot vagy egyezségei a hitelezésnek, vagy a hilel meghosszabbításának egyik feltételeként követelte erről azonban a jelen esetben szó sem lehet. A megállapított tényekből arra, hogy a vádlott uzsorás ügyletekkel üzletszerűen foglalkozik, okszerű következtetést vonni nem lehet, a kir. tábla Ítéletében hivatkozott 30. n. sz. alatti hivatalos érlesitésből pedig nem tűnik ki, hogy vádlott a jelenleg vád tárgyává tett cselekményét előzőleg uzsoráért jogerősen eí volt volna ítélve. Ellenben alaposnak találta a kir. Curia a kir. főügyésznek a BP. 385. $ ának 3. pontjára fektetett panaszát, mert azzal a