Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

66 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Curia: K. J. főmagánvádlónak kártérítés meg nem állapítása, továbbá amiatt is érvényesített panasza, hogy az Ítélet közzétételére nem a vádlott köteleztetett és végül a S. I. vádlott védője részéről a Btk. 92. §-ának hatékonyabb alkalmazása végett érvényesített semmiségi panasz visszautasittatik; a löbbi semmiségi panasz pedig elutasittatik. Indokok : A kir. táblai ítélet ellen annak kihirdetése alkalmával S. I. vádlott védője úgyis mint ennek, mint főmagánvádlónak a képviselője a BP. 385. §-ának 1. a) portja alapján használt semmiségi panaszt abból a két okból, mert mint vádlottnak a tette nem bűncselekmény, másrészt pedig a viszonvádlott felmenthető nem lett volna, mert annak a telte megállapítja a becsületsértés vétségének tényálladékát. K. J. mint főmagánvádló pedig csakis a BP. 385. §-ának \. b) pontja alapján jelentelt be semmiségi panaszt még pedig azért, mert a kir. tábla tévesen minősítette a vádlott tettét. Minthogy tehát a be nem jelentett és csakis az Írásban beadott semmiségi panasz indokolásában érvényesíteni kivánt további panaszok használata részint a törvény állal is ki van zárva (mint a kártérítés és a Btk. 92. §-ának hatékonyabb alkalmazása tekintetében), részint pedig elkésve érvényesíttetett: ezek a panaszok a BP. 434. §-a harmadik bekezdésének megfelelően visszautasitandók voltak. Az itélel kihirdetésekor bejelentett panaszok pedig minden irányban alaptalanok. S. I. vádlottat illetően a panasz indoka az, hogy bűncselekmény téuyálladéka azért nincsen, mert a vádlott egy más lapból vette át a hirt s igy meggyalázó szándéka nem is lehetett, és mert amint a közleménye valótlanságáról meggyőződött, azt lapja legközelebbi számában helyreigazította. Ámde ennek az érvelésnek jogi értéke nincsen. A becsületsértés vétségének ugyanis nem tényálladéki eleme az, hogy a meggyalázó kifejezés az ezt használónak gondolatterméke legyen, hanem elegendő, hogy a használt kifejezés meggyalázást tartalmazzon; de sajtójogi szempontból is közömbös a felelősségre nézve, hogy a lapnak saját szellemi terméke tétetik-e közzé, vagy a közlemény egy más lapból vétetik át, mert a ST. 33. §-ában kiemelt felelősség e czikkekre is kiterjed. Teljesen közömbös az is, hogy volt-e vádlottnak különös sértési szándéka vagy sem, mert a becsületsértésnél nem kívántatik különös sértési szándék, hanem a meggyalázó kifejezéseknek tudatos használata. A helyreigazító közlemény megtétele pedig, mint a cselekmény jóvátételének igyekezete, nem egyértelmű a bűncselekmény