Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)
Büntetőjogi Döntvénytár. ez ügyben a további eljárásra a szabadkai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság helyett más, a fennforgó czélszerüségi okoknál fogva a szegedi kir. törvényszéket kiküldeni kellett. * * = A biróküldési kérelmek tárgyában eddig kifejlődött curiai gyakorlat összeállítását, I. a Balogh—Illés—Vargha-iék Bűnvádi perrendtartás.magyarázatai cz. mü (II. kiadás 1909.) 1. 180-188. lapjain. 31. Abban az esetben, ha a magánosok elleni erőszak bűntettének elkövetésében a csoportnak valamelyik tagja nemcsak psychikai, vagy olyan erőszaknak a kifejtése és alkalmazásával vesz részt,, mely a Btk.-nek más rendelkezését nem sérti, hanem a személy egészségét s testi épségét megtámadva^ testi sértést is elkövet: büntetőjogilag megállapítandó, hogy ennek a tettesnek szándéka két külön jogsértésre irányult s ennek megvalósításával ez a tettes nem egy, hanem két külön, egymást 'nem absorbeáló jogsértő eredmény létrehozásában működött közre. (Curial909 deczember 21. 8429 909. sz. a. IV. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok : B. Á. vádlott és védőjének az írásbeli indokokban kifejtett jogi álláspontja szerint a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmiségi ok azért forog fenn, mert B. A. vádlottnak a Btk. 176. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak büntette elkövetésében még passzív része sem volt, és mert a Btk. 301. és 176. §-ában meghatározott bűncselekmények anyagi halmazatban nem állhalnak, mivel a magánosok elleni erőszak bűncselekménye a testi sértés bűncselekményét is kimeríti s ebből kifolyóan az anyagi bűnhalmazat nem forog fenn. Azzal szemben, hogy az alsófoku bíróságok egyező ténymegállapítása szerint a magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt csoport tagjai között B. Á. vádlott is jelen volt, az, hogy ennek a vádlottnak a magánosok elleni erőszak bűntettében még paszsziv része sem volt, mint jogsérelem a BP. 385. §-a 1. b) pontjára alapilott panasz keretében sikerrel nem érvényesíthető, mivetí