Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 53 megtartott főtárgyalásán, mint szavazó biró vett részt, a Szabadkán megjelenő «Bácskai Napló)) 1909. évi deczember 12-én, tehát közvetlenül az ügy ujabban megtartandó főtárgyalása előtt megjelent számában a «H.-ügy botrányai» czim alatt nevének és birói állásának feltüntetésével hírlapi czikket tett közé, mely egyenesen az esküdtekhez intézve a bevezetés kijelentése szerint is azért lett nyilvánosságra hozva, hogy az esküdtbirák meggyőződését előre kialakítsa. A biróküldés iránti kérelmükhöz becsatolt hírlapi czikk egész tartalma a kérvényezők állítása szerint nemcsak puszta véleménynyilvánítás, hanem izgatás a vádlottak ellen. A tényállás elferdítésével, az adatok czélzatos csoportosításával, s vádlottak megbélyegzésével lelkiismereti parancsként követeli a czikkiró az esküdtektől a vádlottak elitélését, nem a vádhatározat, hanem a magasabb (súlyosabb) minősítés szerint. A biróküldési kérelem, amennyiben az az esküdtek befolyásoltságát és az azok részrehajlatlansága iránti aggályt illeti, .alapos. Tény ugyanis, hogy dr. B. B. az ügy első főtárgyalásán mint szavazó biró részt vett. Tény, hogy a kérdéses czikket ő irta és küldötte be a ((Bácskai Naplónak* közlés végett. Ebből a czikkből pedig az lünik ki, hogy dr. B. B. kir. törvényszéki biró, J. A. vádlottnak az első főtárgyaláson felolvasott feljegyzéseiben (memoárjaiban) foglaltakat jogászi okfejtéssel, a beismerésnél is klasszikusabb bizonyítéknak vitatja, amelyeknek igaz voltához kétség sem fér; a vádlottak elmeállapota iránt meghallgatott orvosszakértők, véleményének egyes részeit pedig idézve, azokat metsző és teljesen lekicsinylő bírálat tárgyává teszi, s végül mindhárom vádlottat letört, elzüllött alaknak állítja, s H. M. vádlottra vonatkozólag még hozzáfűzi, hogy lehet rá eset, hogy emberileg érthetővé lesz, ha a szülőjére fegyvert emelő gyermeket az esküdtek felmentik, de H. M.-ra ez még emberileg sem lesz igazolható soha. Minthogy dr. B. B. kir. törvényszéki bírónak ez a föllépése alkalmas volt arra, hogy a szabadkai kir. törvényszék mellett az esküdtszolgálat teljesítésére ebben az ügyben hivatott esküdtek véleményét befolyásolja és irányítsa, és pedig különösen azért, mert a kérdéses czikkben nyilvánosságra hozott véleménynek nagy nyomatékot kölcsönöz, hogy a czikkiró ebben a perben a megelőző főtárgyaláson részt vett, mint az Ítélkezésre hivatott birói tanács tagja, és igy véleményének irányító befolyását, birói állásának tekintélye, s a szaktudásában való bizalom is támogatta; minthogy ebből folyóan tartani lehet attól, hogy a szabadkai kir. törvényszék mellett esküdtszolgálatra hivatott esküdtek ebben az ügyben akaratlanul is elfogultak lennének és igy tőlük teljesen részrehajlatlan eljárás, illetve határozat ez ügyben nem várható: ezeknélfogva a biróküldési kérelemnek helyet adni és