Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. való szabadulásra szolgáló utat és módot megjelölte, őt e végből az ilyen dologban tapasztalattal bírónőszemélyhez utasította s a költségeket fedezte. — IV. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése azon az alapon, hogy a magzatát elhajtató nő nagy megbánás jeleit mutatta, nyilván csábítás áldozata és tapasztalatlan. Minthogy ezek a körülmények arra mutatnak, hogy vádlottat csak kedvezőtlen viszonyok vitték a bűncselekményre s tőle megtorlás nélkül is várni lehet, hogy visszaesni nem fog, a kir. Curia a Bn. 1. §-ában emiitett, különös méltánylást érdemlő okot látta fen forog ni. (Curia 1909 deczember 15. 8378/1909. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: E. J. és G. Cz. semmiségi panasza visszautasiltatik, a többi semmiségi panaszok a L. J. és nevében a közvédő által, továbbá a G. Cz. védője által a BP. 385. § ának 3. pontja alapján bejelentelteknek kivételével, elutasitlatnak, ellenben a L. J. és nevében a közvédő által, valamint a G. Cz. védője által a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak hely adatik, mindkét alsófoku bíróság ítéletének a L. J. és G. Cz. büntetésére vonatkozó része megsemmisíttetik s e vádlottak büntetése, a Blk. 92. §-ának alkalmazásával, és pedig L. J. vádlotté behajthatatlanság esetén 15 (tizenöt) napi fogházra átváltoztatandó 150 (egyszázötven) korona, G. Cz. vádlotté pedig behajthatlanság esetén 5 (öt) napi fogházra átváltoztatandó 50 (ötven) korona pénzbüntetésben állapittatik meg; e büntetés végrehajtása azonban L. J.-ra vonatkozólag a Bn. 1. §-a alapján felfüggeszietik. Egyebekben a kir. Ítélőtábla ítélete hatályban marad. Indokok: E. J. és G. Cz. vádlottak a felebbviteli főtárgyaláson védő által voltak képviselve, nekik tehát a másodfokú bíróság Ítélete a BP. 425. §-ának második bekezdése ellenére hirdettetett ki. A szabályellenes kihirdetésből perorvoslati jog nem származván, ezeknek a vádlottaknak semmiségi panasza, mint a törvényben kizárt, a BP. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó volt. L. J. vádlott és nevében a közvédő a BP. 385. §. 1. a) pontjára hivatkozással azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert a most nevezett vádlott nem birt cselekménye bűnösségének