Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
28 Büntetőjogi Döntvénytár. lyama alatt másokkal érintkezzenek, sőt az érintkezés még az esküdteknek tanácskozásra való visszavonulása után sem állapit meg semmiséget (BP 36b. §-ának 4. bekezdése). — III. A valódiság-bizonyítás korlátozása czimén emelt panasz elbírálásánál azt vizsgálta a Curia, hogy váljon az esküdtek abban a helyzetben voltak-e, hogy a tény valódiságáról meggyőződést szerezhettek maguknak. — IV. Minthogy a sajtóvétség a Btk. 259. §-a szerint a közzététellel követtetett el, annyi elkövetési cselekvő ség forog fenn, ahány közzététel történt. Az, hogy a ténykedések egy akaratelhatározás kifolyásai voltak, egymagában nem elegendő a folytatólagosság megállapításához, mert ehhez az is szükséges, hogy az egyes cselekmények egymásból fejlődők legyenek és összefoglalva egységként jelentkezzenek. Az újságnak egyes lapszámai nem állanak ily összefüggésben, sőt ellenkezőleg minden lapszám önálló egészet képvisel; amiért is ugyanazon czikknek több lapszámban való közlése nem egyéb, mint ugyanazon cselekménynek «iöbb izbeny> elkövetése, vagyis a Btk. 96. §-a szerinti halmazat. (Curia 1908 nov. 18. 7523/908. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A felfolyamodásnak hely adatván, az esküdtbíróság végzésének megváltoztatásával a védő által a BP. 427. §-ának 5. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszok is elfogadtatnak; a védők többi semmiségi panaszai elutasittatnak. A kir. ügyész által S. G. terhére a BP. 385. §-ának I. b) pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak ellenben hely adatik, az esküdtbíróság Ítéletének a S. G. terhére rótt tettek minősítésén és büntetésére vonatkozó részei megsemmisíttetnek, ez a vádlott a Btk. 258. §-ába ütköző, a 259. és 262. §-ai szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett három rendbeli rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek, s ezért a Btk. 262. S-a alapján a 96., 97. és 102. ^-ok felhívásával három havi fő- és 3X100 = 300 K pénz-, mint mellékbüntetésre Ítéltetik.