Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytá < 27 Semmiségi panasz emeltetik végül ;i BP. 385. § ának 1. a) pontjára hivatkozással azon okból, mert a vádlott terhére rótt tett nem állapítja meg büntetendő cselekmén) tényálladékát. Minthogy azonban az esküdtek ehelyütt felül nem vizsgálhatólag azt fogadták el valónak, hogy vádlóit ;i tói nemzetiséget a magyar nemzetiség ellen nyomtatvány utján gyűlöletre izgatta, ez a határozat pedig a Htk. 172. második bekezdésének összes tényálladéki elemeit magában foglalja: a semmiségi panasz ezirányban is alaptalan. Az alaptalan semmiségi panasz a HP. 437. >j-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt. A koronaügyészség a mai tárgyaláson azon véleményét terjesztette elő. hogy a sajtótörvény 33. §-ának az átvevő büntetésére vonatkozó részét a büntető törvénykönyveket életbeléptető 1880:XXXVII. tcz. 7. §-ának második bekezdése hatályon kivül helyezte. A kir. Curia nem telte magáévá ezt a nézetet, még pedig a következő okokból: A E. L T. 7. §-ának első bekezdésében taxatíve meg vannak jelölve a sajtótörvénynek ama szakaszai, melyek a büntetőtörvényi önyvek életbeléptetésével hatályukat vesztették, és világosan kimondatik ott. hogy a sajtótörvény többi szakaszai, a 31. §. egyedüli kivételével, érvényben maradnak. A hatályon kivül helyezett szakaszok között a sajtótörvény 33. $-a nem fordul elő. De közvetve sem lehet a sajtótörvény 33 §-ának az átvevő büntetésére vonatkozó tételét hatályt vesztettnek tekinteni, mert az E. L. T. 7. £ ának második bekezdése, melyre a koronaügyészség hivatkozik, csak azt rendeli, hogy a büntetőtörvénykönyvek a sajtótörvény 13. és 33. §§ ban megállapítod felelősségi rendszert nem érintik. A koronaügyészség által felhívott törvényhely tehát a büntetésekkel egyáltalában nem foglalkozik. Kitűnik ezekből, hogy az É. L T. 7. §-a egészében érvényben tartotta a sajtótörvény 33. §-át, annál inkább, mert azon intézkedés, hogy az álve\ő enyhébben büntetendő, mint a szerző vagy az első közlő, a Btk. büntetési rendszerével ellenlétben nincs. /. Az elnöki fejtegetések miatt használt semmiségi panasz nem tartozik a jogvesztés terhe alatt nyomban bejelentendő peroruoslatok közé. — //. Atöruény nem tiltja, hogy az esküdtek a tárgyalás fo-