Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

26 Büntetőjogi Döntvénytár, tény, hanem jogkérdés, a BP. idézett helye pedig csak a ténykörülmények felvételét teszi kötelezővé; de jelen esetben a panasi tárgytalan is, mert a főkérdésben mindakét elem megvan, mintán az kérdeztetett, hogy vádlott, mint szerző, közzététel utján való terjesztés által követte-e el a vádbeli cselekményt. A BP. 427. §-ának 4. pontja értelmében az is panaszoltatok, hogy a főkérdésbe az ((egyenes felhivás» tényeleme nem vétetett fel. A panasz ezirányban is alaptalan, mert a Btk. 17-2. §-ának második bekezdése (amint ezt a kir. Curia ismételve kimondott;) csak az izgatás elkövetési módjai (a nyilvánosság stb.) tekintetében utal a 171. §-ra, a felhívás pedig nem elkövetési módja a Btk. 171. §-ában meghatározott bűncselekménynek, hanem csuk elkövetési cselekedete. A BP. 427. §-ának 5. pontja alapján azért használtatik semmiségi panasz, mert az elnöki fejtegetés téves és a törvénynek meg nem felelő volt. Ámbár az elnöki kitanilásnak jegyzőkönybe vételét a felek nem kívánták s igy arra vonatkozólag panaszhoz nem is volna joguk, mégis minthogy az elnöki fejtegetés ebbeli kérelem nélkül jegyzőkönyvbe iktattatott, a panasz felülvizsgálata lehetővé vált. Azonban alaptalannak találtatott. Az elnök ugyanis nem azt mondotta, amit a semmiségi panasz állit, hogy az izgatáshoz nem kell szándék ; ellenkezőleg, azt a magyarázatot adta, hogy a cselekményhez ((megfelelő szándék)) kell és folytatólag azt fejtette ki, hogy nem kell ((különös szándék)), hanem csak az a tudat, hogy a cselekmény alkalmas n gyűlölet felkeltésére Ebben jogi tévedés nincs. Tévesnek mondja a semmiségi panasz az elnöki fejtegetést azért is, mert az átvevő felelősségét azonosnak nyilvánította a szerzőével. Minthogy azonban a sajtótörvény 33. §-a a szerző felelősségét kifejezetten kiterjeszti az átvevőre : az elnök ama kitanitása, hogy a kél felelősség csak büntetés meghatározásánál állapit meg különbséget, tévesnek nem tekinthető. Vádlott és védője az elnöki kitanitás ama részét is megtámadják, mely szerint az ((egyenes felhivás» nem tényálladéki eleme a Btk. 172. § ának második bekezdésében meghatározott bűncselekménynek. A védelem e felfogásának helytelen volta már fentebb kimondatott, Ami pedig az indokolásban az elnöki fejtegetés ellen felhozott azt a panaszt illeti, hogy az elnök a védelem ellenkező felfogását «tat ihatatlannak)) mondotta, ugv ez nem a bizonyítékokról való véleménymondás volt, hanem jogi nézet mérlegelése, ami nem esik a BP. 373. S-ának harmadik bekezdésének tilalma alá