Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
Büntetőjog Döntvénytár. iránt előterjesztett indítványa, amely járőr a vádlottakat 1907. év tavaszán Egerszalókról eltolonczolta ; 2. a BP. 384. §-ának 5. és 6. pontja alapján azért, mert midőn tárgyalás közben a főtárgyalási teremből néhány perezre távozott, a szolga nem bocsátotta be a terembe. A II. 1. alatti perorvoslatokat az elnök, a semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított részét pedig az esküdtbíróság, mint a törvényben kizártakat, visszautasította s emiatt az érdekelt védők felfolyamodással éltek. Minthogy a perorvoslat elfogadásának kérdésében a határozathozatal a BP. 389. és 432. §-ai szerint nem az elnök, hanem a bíróság hatásköréhez tartozik, s minthogy másrészről a BP. 427. §-ának 1. bekezdése szerint az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján is van helye semmiségi panasznak : a BP. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében az elnök visszautasító határozatait, mint hatáskör hiányában hozottakat megsemmisíteni, az esküdtbíróság határozatát pedig megváltoztatni s ama visszautasított perorvoslatokat is elfogadni kellett. Ellenben Lakatos János Sztojka, Kolompár Balog Tuta és Lakatos János Kuna vádlottak és védőik semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása végett bejelentett részét, mint a törvényben kizártat, a BP. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében vissza kellelt utasítani, mert e vádlottak a Btk. 87. §-ának alkalmazásával ítéltettek halálbüntetés helyett fejenként 15 évi fegyházra, ez a büntetés pedig a Btk. 92. §-ának körülményei mellett sem enyhítő (87. sz. döntvény). Egyebekben a semmiségi panaszok és pedig elsősorban a BP. 384. §-ában meghatározott semmiségi okok miatt használtak, mint alaptalanok az alábbiaknál fogva utasíttattak el. Az esküdtbíróság egyrészről Vágó Bálint, Fogarasi Gyula, Sasi László, Varga Bertalan, Pecker Tamás és ifj. Kopjás Polgár Mihály tanuk megesketését, másrészről Farkas Pál és Kolompár Farkas József tanuk megesketésének mellőzését ide vonatkozó végzéseinek indokaiban felhozoltaknál fogva helyesen rendelte el. Rafael Tatus János. Rafael Pipi János és Rafael György tanuk megesketésének mellőzésére nem szolgálhatott ugyan alapos okul az esküdtbíróság által felhozott az a körülmény, hogy Peeker Tamás tanú nem erősítette meg az előbb nevezett tanuknak azt a vallomását, hogy ők a gyóni rablást megelőző napon hosszabb ideig tartózkodtak a Csurgai majorban, mindamellett megesketésük heiyesen és pedig a BP. 221. §. 1. pontjának megfelelően mellőztetett, mert Lakatos Róza vallomásából gyanú forog