Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Bntetőjogi Döntvénytár 18 Fenn aziránt, hogy a gyóni rablásnak részesei és mert Kafael György tanú előbb azl vallotta, hogy Rafael Tatus János és Rafael Pipi János csütörtökön tért vissza Gyónra s csak miután Rafael Taius János odasúgta neki, hogy «pénteken», változtatta meg a vallomását eszerint (I. I., II. 3. 4.). A semmiségi panaszoknak a II. 1., 2., 5., és 6. pont alatti részei alaptalanok, mert az elnök a Bl\ 304. $-ának utolsó bekezdésének kivételi nem tűrő rendelkezése szerint járt el, midőn uem engedte meg, hogy Lakatos Rózához, aki mint vádlott állott a bíróság előtt, a védők is intézzenek kérdést; illetőleg, mert az elnök Lakatos Róza vádlott kihallgatásánál eleget tett a BP. 305. § ának 1. bek. azon rendelkezésének, mely szerint ha vádlottnak a főtárgyaláson és a megelőző eljárásban tett vallomásai egymástól lényegesen eltérnek, az elnök a vádlottat erre figyelmezteti s az eltérés okát tőle megkérdezi; azt pedig, hogy ez esetben a vádlottnak az előző eljárásban tett vallomásáról felvett jegyzőkönyv felolvastassák, a BP. ugyanazon szakasza megengedi ugyan, de nem parancsolja ; és mert az esküdtbíróság a főirományjeeyzék 36. folyó szám alatti csendőri jelentés felolvasását, valamint Lakatos Murzsa tanú kihallgatásánál czigány tolmács alkalmazását, ide vonatkozó végzéseiben felhozott okoknál fogva helyesen tagadta meg. Ami a Rostás Sándor tanú vallomásáról felvett jegyzőkönyv felolvasását illeti (II. 7.), e tanura nézve nem forgott fenn ugyan egyike sem azoknak az eseteknek, melyekben a BP. 313. §-ának 3. bekezdése szerint a tanúvallomás] jegyzőkönyv felolvasható, de mivel a tanuvallomási jegyzőkönyv felolvasását tiltó rendelkezésnek nyilvánvalóan az a czélja, hogy a főtárgyaláson a szóbeliség és közvetlenség elve érvényesüljön, ez az elv nem sértetett meg azzal, hogy midőn Rostás Sándor tanú a főtárgyaláson vallomását élőszóval megtette, s az elnöknek azon figyelmeztetésére, hogy a vizsgálóbíró előtt többről tudott, ugy nyilatkozott, hogy már nem emlékszik mindenre, emlékezetének felfrissítése czéljából vizsgálati vallomása előtte felolvastatott; a semmiségi panaszok tehát e részben is alaptalanok. A III. 1. és ű2. alatti panaszok pedig azért alaptalanok, mert a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint Pecker Tamás tanú megesketése ellen Lakatos János Szlojka védője csak akkor szólalt fel, midőn ama tanú megesketését az esküdtbíróság egy másik védő ellenzése daczára már elrendelte; ekkor tehát már nem volt helye felszólalásnak a megesketés kérdésében; azt pedig Lakatos János Sztojka védője sem vitatja, hogy az elnök a határozat hozatala előtt akadályozta meg a megesketés kérdésében való felszólalásban r mert továbbá az elnök azzal, hogy Deák