Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutaló. XLIH de arra nézve nincsen parancsoló rendelkezése a törvénynek, hogy olyan esetben is, midőn a vád térgyál esetleg tettestársaságban elkövetett büncselekraénj képezi, az összes vádlottak a főkérdések mindegyikében névleg is meg legyenek jelölve 71 866. §. 52. Ha a Bik. 262. g-ában meghatározott rágalmazás vétsége nyomtatvány utján köveltetett el, nem sérelmes, hogy az esküdtekhez intézett főkérdésbe nem vétetett fel az, hogy ((nyilvánosan)? állitotta-e a vádlott a tényeket; a nyilvánosság külön kiemelése esak olt válik szükségessé, ahol a rágalmazás nem nyomtatvány utján köveltetett el, mert a nyomtatvány közzététele egyértelmű a cselekménynek nyilvánosan való elkövetésével.- .„ „ ._ _ .._ ... . .. „ „ „ _ _ 164 359. %. 3. Mikor a vádlottak születési anyakönyvi kivonatai nem szerezhetők be s életkoruk bemondásaik alapján sem állapitható meg, az esküdtbíróság a BP. 225. §. 2. bekezdésének megfelelően járt el, midőn a kétes életkorú vádlottak korára nézve szakértők kihallgatását, rendelte el; az iránt, hogy betöitötték-e a vádlottak életük 20-ik évét vagy nem, az esküdtekhez nem intézendő kérdés ... _.. 8 70. A szándékos emberölés és a rablás, ha nem együtt követtetik el, a Btk. 279., 348., 96., 99. és 100. §-ainak egybevetett értelme szerint 15 évi fegyháznál súlyosabban nem büntethető ; ha pedig a két cselekmény együtt követtetik el, együttes büntetésük a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdése szerint életfogytig tartó fegyház. Minthogy tehát az együttes elkövetés súlyosabb büntetési tételt von maga után, erre nézve a BP. 359. §-a szerint külön kérdést kell feltenni, amiből következik, hogy előbb eldöntendő külön-külön ugy a szándékos emberölés, valamint a rablás kérdése.... _ _ .._ _ _ _ .._ _ ._. _ _ 137 361. §. 53. Nem társlettesség, hanem bünsegély forog fenn, mikor vádlott ismeretlen bűntársa egyedül mászott be az ablakon a házba, egyedül nyitotta fel a szekrényt álkulccsal és egyedül vette el a sértett birtokából annak ingóságait és a vádlott közreműködése csak abban állott, hogy bűntársát az ablakba felsegítette, a lopás elkövetése alatt künn őrt állott s a lopott dolgokon osztozkodott ... _ _ _ _ ... _ „ 108 70. A ((törvényből merített ok» (BP. 361. §.) fogalmához. Nem alapos a panasznak amiatt használt része, hogy a Btk. 346. í- ára vonatkozó kérdés nem tétetett fel; mert a vádbeli tett a Btk. 34t». §-a alá egyáltalán nem vonható ; mivel az ölés az öntudatlan vagy védelemre képtelen állapotba helyezéssel semmiképpen sem azonosítható; az pedig a főtárgyaláson nem is volt vitás, hogy a rablás öléssel hajtatolt végre 137 73. Törvényhői merített okból utasította el az esküdtbíróság a védőnek a gondatlanságból okozott emberölés vétségére irányuló kérdési javasló indítványát, mikor a védő ezt a minősítést azzal indokolta, hogy a «vádbeli cselekmény elkövetése idején este oly sötét volt, hogy vádlott nem ismerhette fel, kivel áll szemben, ha tehát felismerte volna barátját, a szúrástól bizonyára eláll«, mert jogszabály, hogy az aberratio ictus a beszámithatóságot nem módosítja _ _ .._ _ „ .... 146 130. L Helyesen tagadta meg az esküdtbíróság oly külön kérdés feltételét,