Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommutató. XXXVII lettnek, hogy ez azokra a zálogházban pénzt kapjon, amiből nyilvánvaló, bog] a vádlott és sértett közöli létrejött ügylet adásvétel alakjába hurkolt kölcsönügyletnek tekintendő- _ — - — ~ - - —• f'6 J40.I. [Jzsoravétségnek teltesc az, aki az ügyletel a sértettel megköti; hogy ez a lettes a pénzl esetleg mástól szerezte be, a tényálláson nem változtál - ~~ - - 268 • 3. §. >'»7..1II. Az uzsorás követelés megszerzőjének azt kell tudnia, hogy a hitelezés az 1883. évi XXV. tcz. 1. §-ában felsorolt körülmények egyikének felhasználása és az otl emiitett kikötések mellett történt. E tudat állapítja meg az uzsoravétség egyik tényelemél képező szándékosságot, amelynek feuforgását még nem zárja ki egymagában az a körülmény, hogy a vádlott a kölcsönügylet minden részletét nem ismeri. — IV. Az a körülmény, hogy vádlott ugyanazért az összegéi! adta tovább a váltót, amelyért állítólag megszerezte, az uzsoratörvény 3. §-ában meghatározott uzsoravétség tényálladcka fenforgásának szempontjából közömbös, mert az e §-ba ütköző uzsora vétségének fenforgása nincs feltételezve attól, hogy az uzsorás követelés megszerzője vagyoni előnyhöz jusson, aminthogy e tcz.-nek az uzsoravétség általános ismérveit megállapító 1. §-a szerint sem tényálladéki eleme az uzsoravétségnek, hogy a hitelező vagy más a kikötött vagyoni előnyben tényleg részesüljön, valamint nem tényálladéki eleme az sem e vétségnek, hogy a hitelező a túlságos mérvű vagyoni előnyöket a maga javára kösse ki; következéskép a 3. §-ban meghatározott uzsora vétsége is fenforog az ellen, aki az 1. §-ban irt tényállás ismerete mellett uzsorás követelést megszerez és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás előnyeit maga érvényesiti, habár az uzsoraelőnyből nem részesedett- _ .... _ 129 340. II. Az alsófok által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg, hogy az uzsorás követelés megszerzője az ügylet uzsora-jellegét ismerte-e. — III. Bűnsegéd az uzsoratörvény 3. §-ában meghatározott vétségben, aki a váltók uzsorás származásának tudatában azoknak beperlésére vállalkozott, ilyképpen az uzsorás követelés érvényesítésében álló vétség elkövetését szándékosan előmozdította, s a vétség elkövetéséből származó haszonnak a perlés utján való biztosítása iránt is előzetesen egyetértett _ „ „_ „. „ _ 268 Mezőrendőrségi törvény (1894: XII. tcz.) 93. §. •28. Sérti a törvényt az az Ítélet, mely az 1894: XII. tcz. 93. §-ában meghatározott mezőrendőri kihágás czimén kiszabott pénzbüntetést az 1892: XXVII. tcz. 3. §-ában meghatározott czélokra rendeli fordítani: ez a pénzbüntetés az 1894: XII. tcz. 101. §-a szerint felerészben az országos közgazdasági alapot, felerészben pedig azon községet illeti, melynek területén a kihágás elkövettetett _. ._ _ __. .... „ 64 Védjegynovella (1895 :XLI. tcz.) 502. Elutasítása a koronaügyész által a jogegység érdekében használt perorvoslatnak. — Magában véve az a körülmény, hogy az alsófoku bíróságok a perben kiderített és a fenforgott bizonyítékok szabad mérlege-