Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutaló. XXXIII ajándékol adolt a közhivatalnoknak abból a czélból, hógj ez az ügyel legalább is ne a kellő tárgyilagossággal, hanem az ajándék által a vádlott javára befolyásolva intézze el, megvesztegetés vétségében bűnös.— II. A Curia az alsófok által megállapitotl tényekből vont következtetés utján állapította meg, hogy a vádlott tudta, miként az ajándékot folyamatban levő agyben adja a közhivatalnoknak 174 473. §. 49. A könnyű testi sértés vétségének mellékbüntetése a Htk. 302. §-a 3. tétele szerint 400 K'-ig terjedhető pénzbüntetés, míg a Htk. 473. §-ában meghatározott vétség mellékbüntetése a 484. §. szerint a viselt hivatal vagy állás elvesztése ; e két mellékbüntetés közül a viselt hivatal vagy állás elvesztése súlyosabb mint a pénzbüntetés, nemcsak azért, meri rendszerint vagyoni tekintetben is hasonlithallanul érzékenyebben sújtja az elitéltet, mint emez, hanem különösen azért, mert a viselt hivatal vagy állás elvesztése oly nagy erkölcsi súllyal nehezedik az elitéltre, amely egymagában is felülmúlja a pénzbüntetésnek, mint mellékbüntetésnek alkalmazásával járó hátrányokat. Mit sem változtat ennek a tételnek a helyességén az a körülmény, hogy mig a könnyű testi sértés vétsége miatt mellékbüntetésül a pénzbüntetés minden esetben alkalmazandó, addig a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt a BN. 36. §-a alapján a viselt hivatal és állás elvesztésének kimondása mellőzhető; mert annak elbírálásánál, hogy a kérdéses két vétség közül a törvény melyiket bünteti súlyosabban, egyedül a törvényben megállapított büntetési tételek vehetők irányadóul, nem pedig az, hogy egy felmerült esetben a bíróság melyik szakasz alapján állapithat meg kisebb büntetést. Ennélfogva vádlott közhivatalnoknak az a cselekménye, hogy hivatala gyakorlatában a sértettet ugy orrba vágta, hogy ez nyolez napon belül gyógyuló testi sértést szenvedett, a Btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségét állapítja meg „ _ _ _ _ .... 97 479. §. 46.1. Amely hivatalos tárgyalás, meghágj ás, tudósítás vagy irat tartalma fegyelmi vétség szempontjából hivatalos titok, az annak tekintendő a BtK. 479. §-a tényálladékának vizsgálatánál is: különbség a kettő között csak az, hogy a hivatali titok megszegése minden körülmények között fegyelmi vétség, ellenben a Btk. 479. §-ának fennforgásához ezenfelül még az is szükséges, hogy a titoksértés az államnak vagy magánosoknak ártalmára történjék. — II. A törvény az ártalom valóságos bekövetkezését a Btk. 479. §-ában meghatározott vétség tényálladéki elemei közé nem sorozza ; e szempontból elegendő, ha a közlés vagy közzététel folytán az államot vagy az érdekelt magánosokat bármely anyagi vagy erkölcsi hátrány érheti. III. Nem ismérve a vétségnek az sem. hogy a közhivatalnok abból a czélból szegje meg a hivatalos titkot, hogy e tényével ártalmat okozzon ; a törvény által kívánt egyéb feltételek fennforgása mellett elegendő, ha a közhivatalnok a hivatali titkot azzal a tudattal árulja el, hogy a közlés az államnak vagy magánosoknak ártalmára válhat „ ._ _ _ „ „ _ _ 93 461. §. 13-2. Megsemmisítés a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján, mikor a hivatali sikkasztás bűntettével vádolt egyén közhivatalnoki minőségének Büntetőjogi Döntvénytár. HL c.