Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XXX Tartalommutató. Lap jogát az ingatlanra bekebeiezlette, nem a Btk. 379. §-ában meghatározott csalásnak, hanem a 400. §. második bekezdése alá eső okirathamisitás bűntettének ismérveit tünteti fel.... „_ _.. „ _ ... „ _ 357. 401. §. 200. Magánokirathamisitás bűntettét állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy egyesületi tagoktól járó tagdijakról jogosittallanul elismervényeket állított ki s ezeket az elismervényeket arra használta fel, hogy az egyesületnek a tagokkal szemben fennálló tagdijkövetelési jogát érvényesítse. Bár azok, akiknek nevei az okiratokon hamisítva vannak, ily természetű okiratokat az egyesület nevében kiállítani nem voltak jogosultak, minthogy azonban az elismervények külalakjuknál fogva olyanok, mintha ,-izokat tényleg az egyesület nevében azok kiállítására jogosultak állították volna ki: az a körülmény, hogy esetleges birói eljárás folyamán ;iz elismervények tartalma tekintetében az okiratnak milyen bizonyító erő fogna tulajdoníttatni, az okirathamisitás tényállaclékának szempontjából közömbös _ .... .... .... .... _ _ — ~~ .... ~ 381 •207. Mikor a vádlottaknak szóbeli végrendelet tételéről szóló feljegyzésnek czimzett tanúsítványa az örökösödési eljárásban az öröklési jog kimutatása végett tényleg felhasználtatott, kihirdettetett és perreutasitásra és a hagyaték átadására alapul vétetett, nem áilapitható meg feltétlenül az, hogy a feljegyzés egyáltalában bizonyításra alkalmas magánokiratot nem képez . ._. ti .... ._. ~ 384 403. §. 18. Magánokirathamisitás esetén a törvény a szándékot illetően csak azt kívánja meg, hogy a tettes a hamisított váltót tudva nem létező jogok és kötelezettségek bizonyítására használja fel; ezzel szemben hatálytalan az a védekezés, hogy vádlott a sértett utólagos jóváhagyásának reményében jóhiszemüleg járt el .„. .... .... .... .„ 49 50. Vádlott a második váltó kiállításával és felhasználásával uj jogviszonyt nem létesített, csak a már fennállót újította meg, nagyobb terhet a sértettekre nem hárított, csupán azt cselekedte, hogy a sértettek az ő tartozásáért továbbra is váltókötelezettségben maradtak. Minthogy eszerint a vádlott állal elkövetett két okirathamisitás ugyanazt a czélt szolgálta, ugyanazon sértettek ellen irányult, ugyanarra a jogviszonyra vonatkozott és a iiamis okiratok ugyanazon kötelezettség bizonyítására használtattak fel: annálfogva a kél okirat meghamisítása közölt, ugy alanyi, mint tárgyi szempontból, oly szoros kapcsolat forog fenn, hogy ámbár a vádlott cselekvősége alakilag mindkét esetben kimeríti az okirathamisitás tényálladéki ismérveit, lényegileg mégis csak egymásból folyó oly folytatólagos cselekvőségnek jelentkezik, amely anyagi halmazatot meg nem állapit.... 100 406. §. 127. A Btk. 406. §-ában meghatározott okirathamisitás vétségében monda tolt ki bűnösnek, aki a nem kizárólagos sajátját képező váltóokiratot forgatói névaláírásának kivakarása által az elvállalt váltójogi kötelezettségére vonatkozóan megrongálta, amennyiben jogtalanul megfosztotta attól a lényeges kelléktől, mely bizonyítékul szolgált arra nézve, hogy váltójogi kötelezettséget vállalt el„ .... — .... 246 178. A. Btk. 406. §-ának súlya alá esik vádlottnak az a tette, hogy oly időpontban, melyben sértettel szemben váltón alapuló tartozása még