Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommulaló, XXIX. Lap 3S6. §. 43. A Rik. 386. g-ában meghatározott csalást nemcsak az követi cl, aki hitelezőinek megkárosítása czéljáhól jogügyleteket kohol, hanem az is, aki ugyanabból a czélból Itármi módon, tebál valódi jogügylet utján is I vagyonához tartozó értéktárgyakat elidegeníti ~ 24. Közokirathamisitás megállapítása, mikor vádlott hamis közokiratot készí­teti azáltal, hogy tánczvigalom engedélyezéséhez szükséges községi elöl­járóság bizonyítványra, melynek kiállítása a községi bíró hivatali hatás­köréhez tartozik, a községi bíró nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül sajátkezüleg aláirta „ - 58 171. Felmentés a közokirathamisitás vádja alól, mert a közokirat (marlia­járlat) tartalmának megváltoztatásából senkire jogsérelem nem származ­hatott, a kiigazítás a valódi jogi helyzetnek megfelelvén 319 1S8. Vádlottnak az a tette, hogy a tulajdonát képező szálloda három vendég­szobájában kifüggesztve volt s a rendőrkapitányság láttamozásával el­látolt 3 drb. szobaárjegyzéket akként hamisította, hogy az 1 ágyas szoba árát 1 K 20 f-ről 2 K 20 f-re s azon felül az egyik szoba­árjegyzéken a 2 ágyas szoba árát 2 K-ról 3 K-ra változtatta, a Btk. 3'Jl. §-a alá eső közokirathamisitás összes ismérveit felöleli 348 189. A másodbiróság a büntető törvény rendelkezéseit tevésen alkalmazta akkor, a midőn a vádlott cselekményét a Kblk. 71. §-ába ütköző kihá­gásnak és nem a Btk. 391. §-ába ütköző és a 392. §. szerint bünte tendő közokirathamisitás bűntettének minősítette, mert a vádlott nem alkalmazás nyerés ezéljából hamisította meg a kérdéses igazolván)!, hanem abból a czélból, hogy a hamisított munkásigazolván) alapján magának őt meg nem illető vasúti díjkedvezményt, tehát jogtalan va­gyoni hasznot szerezzen. Egy a községi elöljáróság által saját hatá>­körében kiállított és így közokiratot képező munkásigazolvámnak Hj czélból való meghamisítása pedig, tekintettel arra, hogy a hamisításból a m. kir. államvasutakra jogsérelem nemcsak háramolhatott, hanem való­sággal háramlotl is, a Btk. 391. és 392. g-ai alá eső közokirathami süás bűntettének minden tényálladéki elemét kimeríti.. . 349 187.1. Felmentés az intellektuális közokirathamisitás bűntettének vádja alól a BP. 385. §. a) pontja alapján, mikor a Curia az alsóbiróságok által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vád­lott a jogtalanság tudata nélkül jegyeztette be a telekkönyvbe azt a lényt, hogj az ingatlan tulajdonosa a megterhelésbe beleegyezett. ­II. Intellektuális közokirathamisitás elévülése a bekebelezésre irányúin beadványnak a hatóságnál való benyújtása napján veszi kezdetét .... .. 345 193. II. Vádlottnak az a telte, hogy a sértettnek eladott ingatlant, a vételár felvétele után s mielőtt a vevő tulajdonjogának bekebelezését kieszkö­zölte volna, a vevő kijátszásával leányának újból eladta, ki is tulajdon­XXXII. PKJEZET. Az oklrathamfsitás. 391 §. 392. §. 400.

Next

/
Thumbnails
Contents