Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XXIV Tartalommulató. Lap érlelik az is, lia a tettes a mérget vagy más ártalmas szert abból a czélból, hogy azt a kiszemelt egyén tévedésből bevegye, akként helyezi el, hogy előrelátása szerint a bevétel megtörténik .... 106 310. §. 88. Mikor vádlott kocsisának azt az utasítást adla, hogy (.keményen hajtson», vádlóit nem mentette fel kocsisát a hajtással minden körül­mények között egybekölött köteles gondosság és a netalán felmerülő akadályok és veszélyek kikerülése végeit szükséges figyelem alól, ennél­fogva vádlott cselekményére tévesen alkalmaztatott a Btk. 310. §-a .... 172 119. Helyesen állapította meg az alsóbiróság vádlott gondatlanságát, mert kellő gondosság mellett előre láthatta, hogy egy a gépek körüli fogla­latosságban járatlan egyénnek, az ember testi épségére és életére ve­szélyes gépek mellett, kellő kitanilás és felügyelet nélküli alkalmazása az illetőnek testi épségét, sőt életét is veszélyezteti; s minthogy vád­lott abbeli gondatlansága eredményezte azt, hoiry a munkában járatlan sérteti a géppadon hátramaradt forgácsot puszta kézzel le akarla tisz­títani s a gép kései munkakabátja ujját elkapták és karját könyökénél elmetszették, a vádlott gondatlansága s az okozott súlyos testi sértés közt az okozati összefüggés fen forog, ezzel pedig a gondatlanság által okozott suhos testi sértés vétségének összes tényelemei helvre vannak állítva .... _ _ - _ _ - 229 133. A rendes körülmények közt mindenkitől elvárható közönséges gondos­ság vétkes elmulasztása már abban az eljárásban benne van, hogy a vádlott a kutyáját nyilt üzletében szájkosár nélkül ott tartotta, hol az a be- és kijáró vevők tolongásában az állat ingerültségét és harapását könnyen előidéző rálépésnek,lökésnek,ránczigálásnak állandóan kitéve van 254 204. A Btk. 310. §-ában meghatározott vétség esetén nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a sértett maga i> vigyázatlan volt s körültekintéssel balesetét elkerülhette volna .... _ 380 205.1. A Btk. 310. § ába ütköző súlyos testi sértés vétségének megállapí­tása, mikor a lovat hajtó egyén a cséplési munka színhelyéről eltávo­zott s a lovat felügyelet nélkül hagyta, a gép etetője pedig a felügye­let nélkül maradt lóval a gépet a tovább működésben fentartotta, illetve huzattá, mi által lehetségessé tették azt, hogy a 47* éves sér­tett a géphez annyira közeledett, hogy a gép elkapta és karját össze­roncsolta. — II. Az a körülmény, hogy a gyermek felügyeletére köteles egyének a gyermek felügyelete körül esetleg szintén követtek el mu­lasztást, vádlottakat nem mentesíti ._ .... ... _ 380 XXI. A közejjészsérj elleni büntettek is vétségek. 314. §. 51. A Btk. 314. §-ának tényálladéki eleme az egészségre ártalmas anyag­nak a közfogyasztás tárgyait képező s elárusilásra vagy szétosztásra rendelt élelmiczikkek közé keverése vagy kevertetése; ezen lényeges alkatelem hiányában a Btk. 314. §-ában meghatározott közegészség elleni vétség tényálladéka nem létesülhet; mikor tehát a kenyérnek az egészségre ártalmas minősége onnan származott, hogy vádlott a ke­nyér készítésénél túlságos vízmennyiséget használt fel, e vétség nem állapit ható meg ._. .._ „. .„ .... ~ 103

Next

/
Thumbnails
Contents