Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutató. XXIII Lap 290. §. 75.Vádlottnak az a tette, hogy a kezelésére bizott lőfegyvert — a nélkül, hogy annak töltöli voltától meggyőződött volna — sértettre irányítva kétszer elcsettentette, miáltal a fegyverben felejtett egyik töltény elsült és utóbbit halálosa gsebesitette, a Btk. 290. §-ába ütköző vétség tényálladékát állapítja meg_ .... „ ... _ .- .... - - - 1*9 291. §. 27.1. Vádlottnak, mint okleveles mechanikusnak és automobilvezetőnek tudnia kellett, hogy az óránként 35 kilométer sebességgel haladó gépkocsi olyan gyorsaságot fejt ki, mely mellett képtelenség a gépkocsit hirtelen felmerült akadály esetén kellő időben megállítani; vádlottnak, továbbá a tőle, mint gépkocsi-vezetőtől elvárható köteles elővigyázat mellett látnia kelleti, hogy vele szemben az uttestén egy szekér közeledik, arról valaki leszáll s az uttestén tartózkodik. Ily körülmények közt vádlottnak, mint szakemberek azt az eshetőséget is számba kellett volna vennie, hogy az által, ha a jelzett rendkívüli sebességgel robog el az uttestén tartózkodó sértett mellett, azt ennek következtében testi épségében baj érheti. Midőn tehát vádlott a sértett közelébe érve sem mérsékelte a gépkocsi menetsebességét, mulasztást követett el, minek az lett a következménye, hogy a gépkocsi elől ennek menetirányát keresztezve menekülő sértettet képtelen volt kikerülni, s a gépkocsi a sértettet elütvén, ezen halálos testi sérülést okozott, amit a vádlott megfelelő óvatosság mellett, a menetsebességnek kellő időben való mérséklésével megakadályozhatott volna. Curiai elitélés alsófoku felmentő Ítélettel szemben „ .„ „_ „A. .,. _ .._ _ 61 XX. FEJEZET. A testi sértés. 301. §. 197. A Curia az alsóbiróság által valókul elfogadott tényeket a közvádló semmiségi panasza folytán felülvizsgálván, eltérően az alsóbiróság álláspontjától, ugy találta, hogy nem gondatlanságból okozott, hanem a Btk. 301. §-a alá eső — szándékosan elkövetett — testi sértés forog fenn 367 308. §. 141. A testi sértést eredményező cselekmény mindig a bekövetkezett eredmény szerint minősül. Ehhez képest a Btk. 301. §-ába ütköző s 308. §-ának 2. tétele szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében mondatott ki bűnösnek vádlott, ki több ki nem tudható társával együtt részt vett a néhai sértett testének szándékosan, de ölési szándék nélkül történt bántalmazásában, mely bántalmazás következtében ez fején két eredetileg könnyű természetű sérülést szenvedett, — az e sértések nyomán támadt seb fertőzése foljtán előállott orbáncz és ebből fejlődött szívszélhűdés következtében azonban sértett elhalálozott . .._ . 270 309. §. 52.1. A Btk. 309. ^-ábari «beadás» alatt nemcsak az értetik, ha a mérget, •agy más ártalmas szeri a tettes maga viszi a sértett szájához, hanem