Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommuialó. xxi 14. I. Becsületsértés vádja esetén, ha a tényállítások valódisága be is bizonyiltatott, az eljárás jellemzésére használt kifejezések csak akkor maradhatnak büntetlenül, ha a bebizonyított tényekből e jellemzésre joggal következtethetni, vagyis ha a közfelfogás szerint a sértett a megKyalázásra rászolgált. — II. Az a körülmény, hogy vádlott tényállításainak valóságál bebizonyitotta-e, ténykérdést képezvén, ennek felülvizsgálatába a kir. Curia nem bocsátkozhatik; a Curia csakis azt vizsgálhatja, hogy a tényállítások valódisága olyan-e, amelyek folytán a vádlott az ezeket kisérő meggyalázó kifejezéseket joggal használhatta a sértettel szemben .. ._. _ _ — _ ~~ ~ — - 39 20.1. A Btk. 263. S-ának 5. pontja értelmében jogos magánérdekének megóvása ismertetett föl vádlottnak azon eljárásában, hogy hírlapi közlemény ben feltárta azokat a tényeket, melyeknek alapján ellenfelét, a jelen perbeli főmagánvádlót, ki őt nyilvánosan tettleg bántalmazta, ügynevezett lovagias elégtételre alkalmatlannak tartotta 52 31. A valódiság kifogása (exceptio veritatis) kétségtelenül a vádlottat megillető jog, amelynél fogva ez a törvény által megengedett korlátok között a saját érdekében bizonyíthatja, hogy a vád tárgyává tett állitások nem valótlanok, tehát nem rágalmak, illetve nem meggyalázok; ebből azonban nem következik, hogy a vádlott által megjelölt tényekre vonatkozó bizonyítékok erejének megdöntésére a vád részéről ellenbizonyitékok elő ne terjesztethessenek s fel ne vétessenek; az ügyfél egyenlőségéből kifolyólag ilyen megszorítás a törvényben támpontot nem talál és annál kevésbbé foghat helyt, mert az egyenesen az anyagi igazság felderítésének akadályául szolgálna „. 69 82.1. Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége esetében a valódiság bizonyítása tekintetében előterjesztett indítvány elutasítása, mert a bizonyítani kivánt ténykörülmények az inkriminált tényállítással egyáltalán nem függenek össze _ .... .... .... .„. ._. ._ „. 164 97. I. A közérdek vagy jogos magánérdek fenforgása nem büntethetőséget kizáró ok, hanem csak alapul szolgálhat arra, hogy a bíróság a tényállítások, illetve kifejezések valódiságának bizonyítását elrendelje; büntethetőséget kizáró ok az, ha a vádlott állításainak valódiságát be is bizonyította. — II. A közéletben szereplő egyének közéleti működései birálat tárgyává tehetők ugy szóval mint a sajtóban, ámde ez a nyihános birálat csak addig jogos és megengedett, ameddig a szereplő egyén a birálat mérvére és súlyosságára tetteivel és magatartásával rászolgált. Minden olyan jellemzés, amely ezt a határt túllépi, védelemre számot nem tarthat, s főleg akkor nem, ha az egyéni becsület ezzel pellengérre állíttatik. A sajtót sem illeti meg az a kivételes jog, hogy a közvélemény irányításának ezélzatával mások egyéni becsületét büntetlenül sérthesse ._. _. 190 106. Meggyalázó kifejezés használata esetén a valódiság bizonyítása oly körülmények megállapítására kell hogy irányuljon, melyekből a meggyalázó kifejezések használatának megengedettsége következik _ 202 167. Téves az a jogi álláspont, hogy a valódiság bizonyítását a felebbviteli bíróságnál elkésés okából sikerrel nem lehetne kérni; erre nézve törvényes tilaíom fenn nem áll, de sőt a BP. 393. §-a egyenesen jogot is ad a feleknek arra, hogy uj bizonyítékokat érvényesíthessenek, nem tévén különbséget abban, hogy ez a bizonyítás mily irányban s mily czélból kéretett, vagy hogy az első fokon ez miért mulasztatott el .... 315 196. A Btk. 264. §-ának 2. pontjában foglalt tilalom nem zárja ki rágalmazás és becsületsértés esetében az állítás, vagy kifejezés valódiságának bizonyítását akkor, ha a sértett fél vonatik felelősségre olyan cselekményre vonatkozó állítás miatt, mely csak az ő indítványára üldözhető. (Határozat a jogegység érdekében) „ _ .... _ _ 365