Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutató. Lap 261. §. 12. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsülelsértcs vétsége nemcsak meggyalázó kifejezés használata, hanem olyan cselekmény állal is elkövethető, mely akár egyes személy, akár pedig egyesület irányában a megvetésnek vagy a kisebbítésnek kifejezésére, vagyis meggyalázásra alkalmas. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) _ 35 14. Hogy valamely kifejezés meggyalázást foglal-e magában, rendszerint az eset körülményeitől függ; egy nyilatkozat, ténykedés, mulasztás, amely különben megengedett dolog, lehet sértő vagy becsületsértő, a szerint, hogy hol, mily módon s mily czélzattal nyilvánul meg, vagy hogy közfelfogás szerint annak egyes helyeken és vidékeken mily értelem tulajdoníttatik. A «darabont» szó a jelenlegi közfelfogás szerint annak kifejezője, hogy valakinek hazaliságához s alkotmányos érzelmeihez alapos kétely fér „. ~. _ .... ._. 39 106.1. Azzal szemben, aki társadalmi állásánál és tudományos képzettségénél fogva a műveltségnek egy bizonyos fokát elérte, a « műveletién » kifejezés használata meggyalázást foglal magában ... .._ .... .... „ .... _ 202 167. A Curia felülvizsgálja, vájjon az Ítéletben megállapított kifejezések csupán egyszerű durvaságok-e, avagy oly jellemzést adnak a főmagánvádlóról, mint aki a becsülésre nem érdemes _ 315 175. Az 1874 : XXXIV. tcz. (ügyvédi rendtartás) némely intézkedésének módosításáról szóló 1887 :XXVIII. tcz. 3. ^-ának az a rendelkezése, mely szerint azon ügyvéd, aki a bírósághoz, vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a bírói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, — amenynyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, — az 1879 : .\L. tcz. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága állal fenyítendő, csak akkor alkalmazandó, ha az ügyvéd meghatalmazotti minőségben jár el; de nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a sértő kifejezéseket saját ügyére vonatkozó beadványban használta ._. „ _ _ .„ 324 201.1. A közönséges szóhasználat a «zsaroIás» kifejezés értelmét nem szorítja a Btk. 350. §-ában irt tényálladékra, hanem érti alatta a másnak kényszerhelyzetével való minden visszaélést, ha ez nem is történik erőszakkal vagy fenyegetéssel; a Curia felmentő ítéletet hozott, mikor a vádlott által ezzel a szóval jellemzett eljárás ilyennek bizonyult. II. A Curia meggyalázónak ismerte fel az aéhes hentes» kifejezést, mint amelynek iparossal szemben az a gyanúsító értelme, hogy ez a vételárnak meg nem felelő minőségű árut szolgáltat ki ._. 372 262. §. 82. Ha a Btk. 262. §-ában meghatározott rágalmazás vélsége nyomtatvány utján kö\cttetett el, nem sérelmes, hogy az esküdtekhez intézelt főkértiésbe nem vétetett fel az, hogy «nyilvánosan» állitotta-e a vádlóit a tényeket; a nyilvánosság külön kiemelése csak ott válik szükségessé, ahol a rágalmazás nem nyomtatvány utján követtetelt el, mert a nyomtatvány közzététele egyértelmű a cselekménynek nyilvánosan való elkövetésével 164 263. §. 7. A valódiság-bizonyítás korlátozása czimén emelt panasz elbírálásánál azt vizsgálta a Curia, hogy vájjon az esküdtek abban a helyzetben voltak-c hogy a tény valódiságáról meggyőződést szerezhettek maguknak 28