Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommutaló. XIX melyben azt panaszolja, hogy sértett az ő előléptetésének megakadályozása végett a befolyásál érvényesítette, nem akarta büntetendő cselekmény elkövetésével «vádolni». (lük. 260. §.) A Btk. 258. §-a alá eső rágalmazás megállapítása. II. Az a tényállítás, hogy sértett amiatti boszuból akadályozta meg a vádlott előléptetését, meri az tőle a kölcsön adotl pénzéi követelte, valósága esetében a fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, mert sérteti az állal a hivatali tisztesség ellen véteti volna, amennyiben minden tisztviselőnek hivatali kötelességéhez tartozik, hogy a vele együtt szolgáló alkalmazottakra vonatkozó véleményének minden mclléktekintet nélkül a valósághoz hiven adjon kifejezést s azok jogos érdekeinek érvényesülését rosszindulatú áskálódással ne gátolja ._. .,_ — _ _ — _ - — - — — 46 77. A rágalmazás ténj álladékának egyik lényeges alkotó elemét képező -/indékosság a rágalmazó állításoknak tudatos használatában, illetve közzétételében áll, a szándékosság ezen keretén túlmenő czélzat mibenléte pedig a lényálladék megállapítása szempontjából közömbös _ löt 134. A rágalmazás tényálladékát nem az állapítja meg, hogy a sértett fél az ;illitásokat egyénileg mily érzéssel fogadja, hanem az, hogy azok tárgyilag oly minőségüek-e, amilyent a Btk. 258. §-a megkíván 255 138. í. Az az állítás, hogy a főmagánvádló zsarolt s hirlapirói működését tigy irányítja, amint megfizetik, mint amely valódisága esetén a főmagánvádlót legalábbis a közmegvetésnek tenné ki, rágalmazás vétségét állapítja meg .... — 261 259 5. 7. Minthogy a sajtóvétség a Btk. 259. §-a szerint a közzététellel követtetett el, annyi elkövetési cselekvőség forog fenn, ahány közzététel történt. Az, hogy a ténykedések egy akaratelhatározás kifolyásai voltak, egymagában nem elegendő a folytatólagosság megállapításához, mert ehhez az is szükséges, hogy az egyes cselekmények egymásból fejlődők legyenek és összefoglalva egységként jelentkezzenek. Az újságnak egyes lapszámai nem állanak ily összefüggésben, sőt ellenkezőleg minden lapszám önálló egészet képvisel; amiért is ugyanazon czikknek több lapszámban való közlése nem egyéb, mint ugyanazon cselekménynek «több izben» elkövetése, vagyis a Btk. 96. §-a szerinti halmazat 28 77.1. Elitélés nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, mikor vádlott a rendőri hivatalos Bűnügyi Értesítő közleményéi kibővítetten s a gyanú kifejezése helyett tényként való állítás alakjában, tehát nem hív szellemben közölte „ „ _ „ .... __ 151 260. §. 42. Hatóság előtti rágalmazás vétsége csak akkor forogván fenn, ha feljelentőnek vádja valótlannak bizonyul és emellett őt a feljelentés körül gondatlanság terheli: a bíróság köteles tüzetesen megállapítani mindama tényekel és lényeges körülményeket, amelyeknek alapján kimondható az, hogy a vád valótlan s hogy gondatlanság esete nem forog fenn 88 92. A magyar állam a postát és távirdát nem magánjogi czimen, hanem fenhatósági jogánál fogva igazgatja; ebből kifolyólag a m. kir. postaés távirdaigazgatóság, illetve az annak kebelében megalakult fegyelmi bíróság a m. kir. posta- és távirdahivatalnokok ellen emelt panaszokban és az azok ellen folyamaiba telt fegyelmi ügyekben mint közigazgatási hatóság jár el, mihez képest a vádlott akkor, midőn sértettet, mint postaügynököt hivatali visszaélések miatt a m. kir. posta- és luvirdaigazgatóságnál feljelentette, azt hatóság elölt vádolta. (Blk. 260. §.) 178 b*