Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommutaló. XIX melyben azt panaszolja, hogy sértett az ő előléptetésének megakadályo­zása végett a befolyásál érvényesítette, nem akarta büntetendő cselek­mény elkövetésével «vádolni». (lük. 260. §.) A Btk. 258. §-a alá eső rágalmazás megállapítása. II. Az a tényállítás, hogy sértett amiatti boszuból akadályozta meg a vádlott előléptetését, meri az tőle a kölcsön adotl pénzéi követelte, valósága esetében a fegyelmi eljárás megindí­tásának okát képezné, mert sérteti az állal a hivatali tisztesség ellen véteti volna, amennyiben minden tisztviselőnek hivatali kötelességéhez tartozik, hogy a vele együtt szolgáló alkalmazottakra vonatkozó véle­ményének minden mclléktekintet nélkül a valósághoz hiven adjon kife­jezést s azok jogos érdekeinek érvényesülését rosszindulatú áskálódással ne gátolja ._. .,_ — _ _ — _ - — - — — 46 77. A rágalmazás ténj álladékának egyik lényeges alkotó elemét képező -/indékosság a rágalmazó állításoknak tudatos használatában, illetve közzétételében áll, a szándékosság ezen keretén túlmenő czélzat miben­léte pedig a lényálladék megállapítása szempontjából közömbös _ löt 134. A rágalmazás tényálladékát nem az állapítja meg, hogy a sértett fél az ;illitásokat egyénileg mily érzéssel fogadja, hanem az, hogy azok tár­gyilag oly minőségüek-e, amilyent a Btk. 258. §-a megkíván 255 138. í. Az az állítás, hogy a főmagánvádló zsarolt s hirlapirói működését tigy irányítja, amint megfizetik, mint amely valódisága esetén a főmagán­vádlót legalábbis a közmegvetésnek tenné ki, rágalmazás vétségét álla­pítja meg .... — 261 259 5. 7. Minthogy a sajtóvétség a Btk. 259. §-a szerint a közzététellel követ­tetett el, annyi elkövetési cselekvőség forog fenn, ahány közzé­tétel történt. Az, hogy a ténykedések egy akaratelhatározás kifolyásai voltak, egymagában nem elegendő a folytatólagosság megállapításához, mert ehhez az is szükséges, hogy az egyes cselekmények egymásból fejlődők legyenek és összefoglalva egységként jelentkezzenek. Az újságnak egyes lapszámai nem állanak ily összefüggésben, sőt ellenkezőleg minden lapszám önálló egészet képvisel; amiért is ugyanazon czikknek több lapszámban való közlése nem egyéb, mint ugyanazon cselekménynek «több izben» elkövetése, vagyis a Btk. 96. §-a szerinti halmazat 28 77.1. Elitélés nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, mikor vádlott a rendőri hivatalos Bűnügyi Értesítő közleményéi kibőví­tetten s a gyanú kifejezése helyett tényként való állítás alakjában, tehát nem hív szellemben közölte „ „ _ „ .... __ 151 260. §. 42. Hatóság előtti rágalmazás vétsége csak akkor forogván fenn, ha fel­jelentőnek vádja valótlannak bizonyul és emellett őt a feljelentés körül gondatlanság terheli: a bíróság köteles tüzetesen megállapítani mind­ama tényekel és lényeges körülményeket, amelyeknek alapján kimond­ható az, hogy a vád valótlan s hogy gondatlanság esete nem forog fenn 88 92. A magyar állam a postát és távirdát nem magánjogi czimen, hanem fenhatósági jogánál fogva igazgatja; ebből kifolyólag a m. kir. posta­és távirdaigazgatóság, illetve az annak kebelében megalakult fegyelmi bíróság a m. kir. posta- és távirdahivatalnokok ellen emelt panaszok­ban és az azok ellen folyamaiba telt fegyelmi ügyekben mint közigaz­gatási hatóság jár el, mihez képest a vádlott akkor, midőn sértettet, mint postaügynököt hivatali visszaélések miatt a m. kir. posta- és luvirdaigazgatóságnál feljelentette, azt hatóság elölt vádolta. (Blk. 260. §.) 178 b*

Next

/
Thumbnails
Contents