Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XVIII Tartalommutató. Lap 224. §. 208. Nem hivatkozhalik alappal a Btk. 224 §-ának 1. pontjára az a vádlott, ki a sommás perben eskü alatt kihallgattatván, hamisan vallotta, hogy a kereseti összeget nem vette őrzésbe ; ugyanis annak a való ténynek megvallása által, hogy a kereseti összeget a sértettől megőrzés végett átvette, még éppen nem vádolta volna magát büntetendő cselekménnyel, nevezetesen sikkasztással, mert magában véve abból, hogy , vádlott a megőrzés végett átvett összeget a sértettnek vissza nem adta, a sikkasztás tényálladékához szükséges jogtalan eltulajdonítás nem következik _ „ _ — — — — — 384 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 236. §. 87. Az a körülmény, hogy a Btk. 236. §-ában meghatározott megfertőztetés bűntettének tettese a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján ténybeli tévedés (Btk. 82. §.) okából felmentelett a vád alól, nem zárja ki, hogy a bűnsegéd, kire nézve ez a körülmény fen nem forog, bűnösnek raondassék ki _ _ ~ _ _ 171 161. Az ügyész vádlott ellen azért emelt vádat, hogy a 12 éves lányt erőszakkal házasságon kivüli nemi közösülésre kényszeritetle. Igaz ugyan, hogy a tábla vádlottat a vádiratban körülirt eme cselekménye miatt nem erőszakos nemi közösülés bűntettében, hanem megfertőztetés bűntettében mondotta ki bűnösnek, mindazonáltal a vádbeli cselekménynek ekként tett minősítése miatt a táblai ítélet nem tekinthető olyannak, mint amely törvényes vád nélkül hozatott, azért, mert a másodfokú bíróság a vádba tett cselekmény felett határozott, a minősítésre vonatkozólag pedig a bíróság a vádinditványhoz kötve nincs 305 248. §. 71. II. Ha vádlott ellen a vád nem mint nyomtatványok szerzője, kiadója vagy nyomtatója ellen emeltetett amialt, mert azon nyomtatványoknak terjesztése az ő tudtával történt, hanem azért, mert azokat ő maga terjesztette, ezen cselekmény elbírálása az 1897 : XXXIV. tcz. 18. §-ának I. 5. pontja szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. — III. A Btk. 248. §-ában említett fajtalanság ismérve: az érzékiség, a buja képzetek és kéjvágy felkeltésére alkalmas tartalom. — IV. A Btk. 248. §. 1. bekezdésében foglalt körülírásnak a nyilvánosságot illetően intézkedő része csak a kiállításra vonatkozik és nem az árulásra vagy terjesztésre,,., „., _ _ _ ... .„, ~_ — _ „. 141 84. Valamely irat nemcsak akkor tekinthető fajtalan tartalmúnak, ha a nemi érzékek felébresztésére alkalmas, hanem akkor is, ha a nemi érzékiségnek feltűnő előtérbe állításával az általános erkölcsi és szeméremérzetet durván érinti .... 168 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 258. §. 17.1. A Curia, szemben a kir. táblával, a megállapított tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlott a sértettet azzal a beadványával,