Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XVI Tartalommiita ló. Lap' izgatás a vagyonos osztály ellen (Blk. 172. 2. bekezdés) : a két vétségnek eszmei halmazatát (Btk. 95. §.) állapítja meg _ 279 157. Felmentés izgatás vétségének (Btk. 172. §. 1. bek.) vádja alól, mikor vádlott mint a képviselőtestület tagja szenvedélyes hangon azt indít­ványozta, hogy a képviselőtestület a belügyminiszternek törvényes hatáskörben kiadott jogerős határozatát ne vegye tudomásul; az ellen­érvelés alaki durvasága egymagában nem alkalmas arra, hogy a hallga­tókban az engedetlenségre való hajlandóság érzetét felkeltse _ 296' 173. §. 147. Az alkotmány intézménye elleni lázítás tényáliadéka akkor forog fenn, ha az intézmény létjoga, törvényszerűsége lámadtatik meg lázító módon. Az intézmény kezelői ellen intézett támadás, ha még oly ke­mény és igazságtalan is, nem az intézmény elleni lázítás. Ez lehet más bűncselekmény, de a Btk. 173. §-a alá nem vonható. Minthogy pedig a vádlott beszédének a vádhatóság által e törvényhely alapján inkri­minált részei kizárólag a miniszter és a többi hatóságok eljárását bí­rálják, de nem vonják kétségbe magának a miniszteri vagy hatósági intézménynek jogszerűségét: az alsóbiróságok a Btk. 173. §-a czimén emelt vád alól helyesen mentették fel a vádlottat 220' VII. FEJEZET. A magánosok elleni erőszak. 176. §. 68. A Btk. 176. §-ában meghatározott magánosok elleni erőszak bűntettének megállapítása, mikor több mint 40 főből álló csoport revolverrel, akáczfa­doronggal, késsel felfegyverkezve, a 8 — 10 szekérrel haladó ellenpárti választókat tömeges támadással a továbbvonulásban megakadályozta, megöléssel, revolverlövésekkel veszélyesen fenyegette, zászlójukat erő­szakkal elvette s összetépte, a szekér rúdját"pedig összetörte. Közömbös e bűntett tényáliadéka szempontjából, hogy vájjon a megtámadott sze­mélyek számuk szerint a támadással szemben milyen ellentállásra lettek volna képesek. Akkor is megállapítható e bűntett, ha az erőszakoskodó csoportnak minden egyes tagja névszerint kideríthető s büntető uton felelősségre vonható nem is volt, mert ez a csoportosulás tényét meg nem szünteti, másrészt pedig a vádlottaknak a csoporthoz való tar­tozottságára befolyást nem gyakorol - _ „ „ _ „ 132­117. Bármily békés czél kivitele végett verődik is össze a csoport, de ha erőszakoskodást követ el, az összeverődés czélja a véghezvitt tör­vénytelen cselekményt nem menti. Képviselőjelölt programmbeszédjének meghallgatása végett egybegyűlt csoportnak magánszemélyek ellen és dolgokon véghezvitt erőszakoskodása, mint jogsérelem, nem enyész­hetik el a csoportosulás megengedett minősége által „ 225 128. L Btk. 176. §-ába ütköző bűncselekménynek nem képezi tényálladéki elemét, hogy a csoportosulás erőszakoskodás czéljából alakult legyen. — II. Nem forog fenn folytatólagosság, mikor az egyedileg külön ala­nyokként szereplő csoportok a vádbeli erőszakot különböző helyeken, különböző napokon, és különböző személyeken és dolgokon követték el 247 177. §. 74. Vádlottaknak az a tette, hogy nagyszámú szervezett munkásokkal a hajó közelében, melyen munkások dolgoztak, a Dunaparton összegyüle-

Next

/
Thumbnails
Contents