Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalomm illatú. KV Ltp 72.1. Minthogy Magyarországon a törvény (1868: XXXVIII. tcz.) kötelezi a szülőket ős azokat, kiknek gondozására gyermekek vannak bizva, hogy gyermekeiket nyilvános iskolába járassák, vagy magánoktatásban részesítsék, kétségtelen, hogy a vizsgán jelensolt érdekeltekhez a Btk. 171. §-ában irl módon intézett ama szavak, hogj a gyermekeket — a törvényes mentességi "kuk hiányában — a nyilvános iskolába ne járassák, az idézeti törvén; ellen engedetienségre való felhívást képeznek. — II. Megállapittatott az ('egyenes felhiváso, mikor vádlott a felhívást közvetlenül azokhoz intézte, kiket arra kivánl buzdítani, hogy gyermekeikel a nyilvános iskoláha ne küldjék; tekintve, hogy világosan megjelölte a módot is, mellyel a törvény rendeletének meghiúsítását eszközölhetik, azt ajánlván nekik, hogy törvényes kötelességükei asztrájks utján, vagyis az engedelmesség tömeges és együttes megtagadásával szegjék meg: az egyenes felhívás összes ismérvei fenforognak. — III. A megsértendő törvény vagy rendelet tüzetes ismerete és megnevezése nem tényálladéki eleme a Btk. 172. §. 1. bekezdéséhen körülirt bűncselekménynek. Elég, ha a tettes tudja, hogy van jogszabály, melynek engedelmeskedni kell. Az ilyen jogszabály fennállásának tudását fel kell tételezni mindazokról, kiknek életviszonyaik és tapasztalataik szerint módjuk van azzal megismerkedni. Már pedig az iskoláztatási kötelesség kulturális állapotainkból folyó és általánosan ismert oly szabály, melynek ismeretét a vádlottnak magasabb értelmisége mellett a kir. tábla jogi tévedés nélkül vehette fenforgónak _ _ „ _ _ .... 143 123.1. A Btk. 172. §-a nem kívánja, hogy az izgató szavak szónoklat alakjában az egybegyűlt emberekhez intézve mondassanak; elegendő, ha azok bármely alakban a gyülekezet által hallhatóan és érthetően ejtetnek s az által a jelenlevőkre izgatóan hathatnak. így tehát el lehet követni a cselekményt párbeszéd utján, vagy egyes össze nem függő kiáltások által is. — II. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdése csak az elkövetési mód (tehát a nyilvánosság és az izgatás eszközei) tekintetében utal a 171. §-ra, nem pedig az utóbbi §. elkövetési cselekedetét képező «egyenes felhívása tekintetében. — III. Elitélés osztály ellen való gyűlöletre izgatás czimén, szemben az alsó fokok felmentő Ítéletével, mikor a kir. Curia ugy találta, hogy a vádlott nyilatkozata alkalmas a vagyontalan hallgatók közt ellenséges érzületet kelteni a vagyonosok osztálya ellen ._ „_ „ _ „. ..„ _ .._ ._. ._ _ _ ... _ 237 147.1. Engedetienségre való egyenes felhívást (Btk. 172. §. 1. bekezdés) talált a kir. Curia a mintegy tízezer főnyi közönség előtt elmondott beszédnek ama részében, mely a szóló szocziáldeniokrata hallgatóit arra buzdítja, hogy a miniszteri rendelet által létrehozott, jogtalannak nevezett állapotot ne tűrjék, a rendelet alapján betiltott gyűlések helyett titkos értekezleteket tartsanak és arra buzdítja őket. hogy a belügyminiszter törvényes hatáskörében rendelt gyülekezési korlátokat ügyeimen kivül hagyják. — II. A Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghatározott izgatás vétségét ösmerte fel a Curia abban a szónoklatban, mely a magyar állampolgároknak ama részét, mely nem keze munkája után él, különösen a birtokosokat, olyanoknak mutatta be munkáshallgatóinak, mint akik vagyonadta hatalmukkal és befolyásukkal visszaélve, az ország intézményeit önző érdekük kielégítésére és biztosítására használják fel, az emiatt elégedetlen munkások ellen pedig a hatóságok törvénytelen közbelépését eszközlik ki. A \ag\onos osztályok gazdasági és politikai szervezete, mint hazugságon alapuló van feltüntetve, melyet pellengére állítani és megdönteni erkölcsi kötelesség. — III. Egyugyanazon beszédben egyenes felhívás engedetienségre (Btk. 172. §. 1. bekezdés) és