Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XIV Tartalommulató. 168. §. 47. Hatóság elleni erőszak esetében fegyver alatt nemcsak a műszaki értelemben vett fegyver, banem minden a testi épségre vagy az emberi életre veszélyes eszköz értendő .._ ._ _ 95 108.1. Azon csoportnak tagjai, amely előzetes megállapodás szerintés közös egyetértéssel a közbiztonság és közcsend fentarlásában eljáró szolgabírót és a szolgálatot teljesítő m. kir. csendőrség tagjait, hivatalos eljárásuk teljesítésében, illetőleg a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszakkal akadályozta, továbbá ugyanakkor a szolgabiróval egyidejűleg érkezett magánosok kocsiját a községbe való bemenetelben erőszakkal megakadályozta, a kocsiban ülőket és azok kíséretét kövekkel megdobálta: a hatóság és a magánosok elleni erőszak bűntetteinek anyagi s nem eszmei halmazatában bűnösök; mert habár ezek a bűncselekmények ugyanazon tömeg tagjai által, ugyanegy alkalommal, ugyanazon módon, a cselekményeknek egymással való szoros kapcsolatában követtettek is el, mégis két egymástól külön álló s nem is azonos jogtárgyu büntetendő tényálladék valósittatott meg. — II. Azt, hogy vádlott a hatóság elleni erőszak elkövetése körül «vezetői» tevékenységet fejtett-e ki, az alsófok által valókul elfogadott tények alapján a Curia állapítja meg ... _ .„. .... ._. .... „„ _ .... __ .... 104 VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 172. §. 6. Megfelel a törvényes kellékeknek (BP. 355. §., 574. §. 1. bek.) a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott vétségre irányuló vád esetében az a főkérdés, hogy vádlott mint «szerző» bünös-e a nyomtatvány «terjesztése» által elkövetett izgatásban ? — III. A Btk. 172. §-ának második bekezdése csak az izgatás elkövetési módjai (a nyilvánosság stb.) tekintetében utal a 171. §-ra, a felhívás pedig nem elkövetési módja a Btk. 171. §-ában meghatározott bűncselekménynek, hanem csak elkövetési cselekedete _ .... .... ._. 2;-í 21. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdése csak az elkövetési mód (tehát a nyilvánosság stb.) tekintetében utal a 171. §-ra, a felhívás pedig nem elkövetési módja, hanem elkövetési cselekedete a 171. !<-ban körülirt cselekménynek. — II. A «gyülekezet* szó közönséges értelemben nem jelent mást, mint összejövetelt, tehát czélzatosan vagy véletlenül összejött több személynek együttlétét. Nem tévedett a kir. tábla, midőn a vádbeli tett elkövetése idején jelen volt tiz személyt gyülekezetnek minősitette _. ._ _ _ .... .... ~ .„ .._ ._ 54 41.1. Osztály ellen való izgatást az követ el, aki a társadalmi téren a vagyon, a foglalkozás, az élethivatás, a képzettség és a családi leszármazás alapján kialakult, vagy közös elvek és érdekek megvalósítása czéljából egyesült s egymástól világosan megkülönböztethető és egy gyűjtőnévvel megjelölhető személycsoportot a másik elleni gyűlöletre izgat. — II. Megsemmisítés a BP. 385. ti-ának 1. a) pontjában foglalt semmiségi ok czimén a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján, mikor az esküdtek kijelentésében és igy az esküdtbíróság által elfogadott tényekben nincsen megállapítva az, hogy melyik osztályt mely osztály elleni gyűlöletre izgatták nyomtatvány utján a vádlottak, hanem csak annyi, hogy egyik osztályt a másik osztály elleni gyűlöletre izgatták .... 87