Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
110 Büntetőjogi Döntvénytár, Ez a panasz alaptalannak találtatott és mint ilyen a BP. 437 §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatoü, mert habár a kir. törvényszék által helyesen felhozott enyhítő körülményeken a \ádiotl előre haladott korán és krónikus alkoholizmusán kivül enyhítő még az is, hogy vádlottat a tárgyaláson leimerült, senki által kétségbe nem vont adatok szerint S. M. előzetesen bántalmazta, minthogy a tárgyalás adatai szerint erre a vádlott kihívó és durva magaviseletével maga szolgáltatott okot. Az enyhítő körülmények ezért és tekintettel a kir. törvényszék által felhozott sulyosiló körülményekre, jelesül arra, hogy vádlott a terhére megállapított büntettet védtelen nővel, szolgálatadójával szemben követte el, aki erre semmi okot sem adott, nem oly számosak és nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §• ának alkalmazásával a büntetésnek rendkívüli enyhítése indokolt volna, ezért a Btk. 92. §-ának alkalmazása helyesen mellőztetett. 56. A Curia elfogadta a vádlóit által azon czimen bejelentett panaszt, hogy (.(sokallja a büntetést^ s azt a BP. 385. §-ának 3. pontjára alapitottnak tekintette. — A bíróság etnökének kitanitási kötelessége. (Curia 1908 november 19. 7554. sz. a.) A kir. Curia: A felfolyamodásnak helyt ad, a törvényszék neheztelt végzését a BP 379. §-ának 4. bekezdése értelmében megváltoztatja, vádlott semmiségi panaszát az érdemleges felülvizsgálat alapjául elfogadja. Indokok: V'ádlott a miatt jelentett be semmiségi panaszt, mert sokallja a büntetést. A törvényszék vádlott semmiségi panaszát, mint törvényben kizártat visszautasította, mely rendelkezés ellen vádlott felíolyamodással élt. Vádlott felfolyamodása alaposnak találtatott. ő ugyanis az alsóbbfoku bíróságok Ítéletei szerint a Btk. 301. §-ának 1. tételébe ütköző súlyos testi sértés bűntettéért hat hónapi börtönre, tehát a Btk. 302. §. 1. bekezdésének 1. tétele szerint kiszabható büntetés legkisebb mértékére Ítéltetett, mely büntetés immár csakis a Btk. 92. §-ának alkalmazásával volna lejjebb szállítható. Midőn tehát vádlott, akit a törvényszék eljáró tanácsának elnöke egyébként is köteles volt volna a perorvoslati jogára megfelelően kitanítani, a miatt jelentelt be semmiségi panaszt, mert sokallja a büntetést, nyilvánvalóan a BP. 385.