Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

104 Büntetőjogi Döntvénytár, tével annyiban, amennyiben a kir. járásbíróságnak a vádlóit és védője által a bűnösség megállapítása miatt felebbezett ítéletét erre vonatkozóan helybenhagyta ; valamint megsértette a törvényt a szegedi kir. tábla is 1908. évi április hó 14 én 1040. sz. alatt hozott végzésével annyiban, amennyiben a vádlott és védője részéről a másodfokú bíróság ítélete ellen a BP. 38o. § ának 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból emelt semmiségi panaszt elutasította. Egyúttal pedig az alsófoku bíróságoknak fentebb idézett ítéletei, valamint a kir. táblának idézett végzése hatályon kívül helyeztetnek, és M. G. vádlott a vád és következményei alól felmentetik. Indokok: A szabadkai kir. ügyész által a fogházorvos azon jelentése alapján, mely szerint a M. G. szabadkai pékmester részéről a szabadkai kir. törvényszék fogházában letartóztatottak számára 1907. évi szeptember hó 5-én és szeptember hó 28-án szállított kenyér élvezhetetlen és az egészségre ártalmas volt. M. G. ellen a Btk. 314. §-ában meghatározott közegészség elleni vétség miatt tett feljelentés folytán folyamatba tett bűnvádi eljárás során a bűnjelként lefoglalt kenyér, valamint a rabkenyér készítésére használt liszt vegyileg megvizsgáltatván, kitűnt, hogy a liszt «tiszta búzalisztnek minősítendő, melyen romlás jelei nem észlelhetők, és hogy a kenyér, melyben idegen anyag nem található, lulvizezett, rosszul készített, élvezhetetlen.)) M. G. azzal védekezett, hogy a kifogásolt kenyérnek élvezhetellensége az annak készítésére használt lisztnek meg nem felelő minőségéből származott, és hogy a lisztet, mihelyt annak ezen minőségéről meggyőződött, az azt szállító ezégnek visszaküldte. Ezzel szemben a szabadkai kir. járásbíróság 1907. évi november hó 7-én 1907. B. II. 710/2. sz. alatt hozott Ítéletével megállapította, hogy a rabkenyér készítésére használt liszt jó minőségű volt, s hogy a bűnjelként lefoglalt kenyérnek élvezhetetlensége és az egészségre ártalmas volta onnan származott, hogy vádlott a kenyér elkészítésénél túlságos vízmennyiséget használt, ezen lényállás alapján M. G. vádlottat a Btk. 314. §-a alá eső közegészség elleni vétségben bűnösnek nyilvánította, és ezért a 314. §. alapján 14 napi fogházra mint fő-, és valamint behajthatlanság esetén tiz napi fogházra átváltoztatandó 200 K pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ilélte el. A vádlott és védője állal a bűnösség megállapítása miatt felebbezett ezt az ítéletét a szabadkai kir törvényszék, mint másodfokú biróság 1907. évi deczember hó 21-én 9334. sz. alatt hozott ítéletével csak annyiban változtatta meg, amennyiben vád-